Lengyelország az Európai Unió hatodik legnagyobb gazdasága, Magyarország számára pedig az első tíz kereskedelmi partner egyike. A két ország kapcsolata hosszú történelmi múltra tekint vissza, emellett pedig a földrajzi közelség, valamint a Visegrádi Együttműködés tagjaiként további közös szálak kötik össze a lengyeleket és a magyarokat. Mindezek ellenére főleg 2022 után, az orosz-ukrán háború kitörését követően jelentősen megváltozott a két ország kapcsolata. Míg Lengyelország elsősorban geopolitikai és történelmi okok miatt markánsan bírálta Oroszországot, addig Magyarország óvatosabb megfogalmazásokat használt a kialakult helyzet kapcsán. Lengyelország az ukrajnai támogatások során több alkalommal is fegyvereket, harcászati eszközöket adott át az ukrán katonák számára, annak ellenére, hogy ezzel mind saját magát, mind a NATO szövetségeseit is lehetséges veszélynek tette ki. Magyarország számára az ukrajnai támogatások humanitárius szinteken mutatkoztak meg, valamint a két háborús fél közötti béke mielőbbi előmozdításában. Ez az ellentétes magatartás Lengyelország és Magyarország között aztán folyamatosan tovább mélyült az elmúlt közel három év során, melyet tovább nehezít, hogy a jelenlegi lengyel kormány számára nem minősül fontosnak – a már felsorolt tények ellenére sem – a kétoldalú kapcsolatok tényleges javítása.
A bilaterális viszony javítása több szempontból is fontos lenne: egyrészt a két ország relációjában ilyen mértékű elhidegülésre az elmúlt bő harminc év során még nem volt precedens. Másrészt, mindkét ország tagja a V4-nek, melyet jelenleg politikai és diplomáciai ellentétek terhelnek. Ugyanakkor, a lengyel-magyar kereskedelmi kapcsolatok intenzitása is fontossá teszi a külkapcsolatok rendezését, hiszen mindkét ország számára érdek, hogy a továbbiakban is egymás partnerei maradjanak.
A diplomáciai viták a külkereskedelmi adatokban jellemzően csak akkor mutatkoznak meg, ha az ellentét hosszú ideig fennáll, valamint valamilyen olyan adminisztratív szabályozással is párosul, amely mindaddig nem volt érvényben a felek között. Így például bár Ukrajna és Magyarország kapcsolata a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásai miatt 2012 óta terhes a vitáktól, mindez a kereskedelmi adatokban nem tükröződik. A háború miatt ugyan észrevehető csökkenés a hozzánk érkező import adatokban, de ha az ezt megelőző éveket vizsgáljuk, akkor látszik, hogy a külpolitikai ellentétek nem hatottak ki a kétoldalú kereskedelemre.
A külkereskedelmi termékforgalom adatai alapján látható, hogy lengyel aktívum jellemzi a két ország közötti árucserét. A Magyarországra érkező lengyel import termékek értéke folyamatosan magasabb értéket képvisel, mind a magyar export, emiatt a kétoldalú kereskedelem egyenlege negatív. A 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés természetesen meglátszik a külkereskedelmi értékekben is, ezt követően 2022-ig folyamatos növekedés látható mind az import, mind az export oldalon. 2023-ban az előző évihez képest a lengyel import Magyarországon 5,8 százalékkal csökkent, a magyar kivitel azonban 9,5 százalékkal nőtt az előző, 2022-es évi értékekhez képest. Az import csökkenés mögött a hazai a fogyasztás zsugorodása áll. Lengyelország járműveket, alkatrészeket és szállítóeszközöket, elektronikai berendezéseket, fémipari termékeket, továbbá bútorokat exportál Magyarországra. A magyar kiviteli oldalon a gyógyszerek és gyógyászati termékek, a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, továbbá műanyag és vegyipari termékek jellenek meg jelentősebb mértékben. A 2022-es 2023-as évek gazdasági visszaesése, amely a koronavírus-járvány begyűrűző hatásai mellett az orosz-ukrán háború miatt kialakuló krízis is nehezített, egyértelműen hatott a magyar import csökkenésére is. A 2024-es évi adatokból mindeddig a január és október közötti tíz hónap értékei ismertek, amelyek alapján az import 1,1 százalékkal, míg az export 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Lengyelország és Magyarország külkereskedelmében az árucsere mellett jelentős a szolgáltatás külkereskedelem is. Az import oldalon Lengyelország a hetedik, míg az export oldalon a hatodik helyen áll Magyarország legfontosabb szolgáltatás-külkereskedelmi partnerei között.
A 2024. III. negyedévi adatok alapján a lengyel szolgáltatásimport 218 millió eurót tett ki Magyarországon, ami a teljes forgalom 3,5 százalékát adta. Az előző évi import értékhez képest mindez 17,5 százalékos növekedést jelent. Magyarország részéről a szolgáltatásexport Lengyelország felé 444 millió eurós értéket képviselt 2024. III. negyedévében, ami a teljes forgalom 4,5 százaléka, az előző 2023-as évi értékhez képest pedig 17,4 százalékkal volt magasabb. Magyarországon a szolgáltatásimport oldalon az üzleti szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások, valamint a turizmus meghatározó, ez a három ágazat a teljes szolgáltatásimport több mint 94 százalékát fedte le 2023-ban. A lengyel szolgáltatásimportban főként a turizmus és a szállítmányozás számottevő, utóbbi esetén 2024 tavaszán egy újabb együttműködés is tető alá került. Lengyelország legnagyobb szállítmányozó szolgáltatója, a Rohling SUUS Logistics 2024 májusában jelentette be, hogy első magyarországi, közel 7000 négyzetméteres raktára a nyár közepén kezdi meg működését a HelloParks Maglód 45 ezer négyzetméteres MG3-as létesítményében.
A két ország közötti gazdasági együttműködés, valamint a lengyel és magyar társaságok piacra lépését segíti elő a 2020-ban létrehozott Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara is. Az intézmény célja, hogy piaci és gazdasági-pénzügyi tájékoztatást biztosítson, amely elősegíti a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, emellett hozzájárulnak a tudományos-technikai és gazdasági együttműködés erősítéséhez. További feladata, hogy széles körű szolgáltatást biztosítson az érdeklődő cégek részére (jogi tanácsadás, tolmácsolás stb.), valamint networkinget, rendezvényszervezést, üzleti találkozók szervezését vállaljon a tagvállalatok és a Kamara partnerei számára, emellett pedig képzési programokat valósítson meg részükre.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintése nem lenne teljes a két ország egymás közötti FDI (külföldi közvetlen-tőke befektetés) kihelyezéseinek elemzése nélkül. A magyarországi nagyvállalatok közül az utóbbi évtized során több is a lengyel piacra lépés mellett döntött, így például a TriGránit, a Cordia, valamint a Richter Gedeon is létrehozta lengyelországi leányvállalatát. A lengyel részről ugyancsak megjelentek Magyarországon ingatlan szektorban működő társaságok (Litwiniuk Property), de jelen van a magyar piacon a zöldenergia fejlesztő Greentech Polska, valamint a bútor- és lakberendezési termékeket gyártó és forgalmazó Nowystyl Hungary is.
A 2020-as magas értékű tőkekivonások után 2021-ben főként a magyarországi lengyel FDI részesedéseknél láthatunk növekedést az egyenlegben. Az ezt követő két évben azonban a magyar FDI részesedések értéke is jelentősen nőtt, így 2022-ben az egyenleg 437,3 millió eurót, míg 2023-ban 192,1 millió eurót jelzett. Szintén növekedés látható a lengyel részesedéseknél is, 2022-ben 108,6 millió euró, egy évvel később pedig 192,1 millió eurót ért el az egyenleg. A kiaknázható lehetőségek azonban még mindig jelentősek, főleg a lengyel piacokon. A magyar vállalatok közül főként a nagyvállalati szintről léptek ki eddig a lengyelekhez, így fontos lenne, hogy a közép- és kisvállalati szintek is megközelítsék a piacot. A lengyel piac nagy, fizetőképes kereslete miatt ezáltal komoly potenciált jelenthet a nemzetközi terjeszkedések során a magyar vállalkozások számára is.
Összességében a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokban jelentős mértékű visszaesést a politikai viták ellenére nem tapasztalhatunk, bár a kereskedelmi partnerségi pozíció mindkét ország esetében változott az utóbbi években. A termék-külkereskedelemben továbbra is magas a lengyel import értéke, bár ebben a szegmensben láthatunk némi csökkenést. A magyar export ennek ellenére továbbra is dinamikusan növekszik. A két ország között meghatározó a szolgáltatás külkereskedelem is, amely esetében mind a magyar, mind pedig a lengyel részről jelentős növekedést láthatunk a 2024. III. negyedévi adatok szerint. A kétoldalú tőkekihelyezésekben a magyar FDI részesedés számottevő, a hazai nagyvállalatok terjeszkedésében Lengyelország régóta fontos potenciált jelent. Magyarország külpolitikai céljai között továbbra is jelen van a lengyel partnerség erősítése, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése, valamint a V4 csoporton belül az együttműködések fejlesztése. Mindkét ország érdeke, hogy a közöttük fennálló kereskedelmi, gazdasági és egyéb jellegű kapcsolatokat a jövőben is fenntartsák. A geopolitikai széttöredezettség miatt kialakulthat az egyes érintett államok között is fragmentáció, jelenleg azonban még minderről nem beszélhetünk a magyar-lengyel viszonylatban. Egy ilyen eshetőség során mind a magyar, mind a lengyel felek között csökkenne és beszűkülne a technológia átadásának lehetősége, az innováció cseréje. Kereskedelmi korlátozások elfogadása esetén csökkenne a kereskedelmi szakosodás, a külföldi versenynek való szerényebb kitettség pedig negatívan hatna a cégek költségeire, növelve az input oldalt. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
