A magyar infláció elszabadulásának egyik oka a magas adók

2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?

A fogyasztói kosárban legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek esetében a legjobban a zöldség-gyümölcs termékkör drágult 2009 után (+245 százalék), majd a zsiradékok (+158 százalék) és a tejtermékek (+152 százalék) következnek. A házon kívüli étkezés (+151 százalék) is átlag felett drágult. Ugyanakkor a húsfélék, halak termékkör „csak” 101 százalékkal került többe, ami a legkisebb emelkedés az élelmiszereken belül.

Az áremelkedés ütemét jelentősen mérsékelték 2009 után a ruházati cikkek (+19 százalék, súlyuk 3,7 százalék), a tartós javak (+20 százalék, súlyuk 8,2 százalék) és a szolgáltatások (+60,8 százalék, súlyuk 25,9 százalék), illetve a háztartási energia (+39 százalék, súlya 5,2 százalék) árindexei. Ez utóbbi esetében azonban jelentősen drágult a brikett (+205 százalék), a szén (+162,5 százalék), a tűzifa (+184 százalék) és a palackos gáz (+109 százalék), miközben a központi fűtés olcsóbb lett (-5 százalék). A rezsicsökkentés mértékének mérséklése miatt a vezetékes gáz 56 százalékkal drágult 2009 végéhez képest, de 2023 márciusában az áram még mindig olcsóbb (-2 százalék) volt, mint 2009-ben.



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo