A megoldás sokszor már létezik – csak nem tudunk róla
Ahogy a fenti adatokból is látszik, a magyar felnőttek nagy hányadának vannak hasonló gondjai, és a jó szakembereket gyakran kézről kézre adják: otthoni javításhoz a magyarok 53 százaléka ismerős vagy családtag ajánlására keres mestert. A felnőttek mindössze 17 százaléka tudja pontosan, mit jelent az „assistance”, további 36 százalék többé-kevésbé tisztában van vele. Ez utóbbi két csoport többsége, 73 százaléka az autómentést és az útközbeni segítségnyújtást köti hozzá. A külföldi betegség vagy baleset esetén nyújtott segítséget (59 százalék) és az otthoni szakemberküldést (58 százalék) már kevesebben. Az „extrább” lehetőségek pedig még kevésbé ismertek: a fogalmat ismerők közül csak 34 százalék gondolja, hogy az asszisztenciaszolgáltatás keretében telefonos orvosi tanácsot is kérhet, 29 százalék, hogy jogi tanácsot, és mindössze 25 százalék, hogy orvosi időpontot is leszervezhet így. A kötelező vagy casco biztosítással rendelkezők 38 százaléka azt sem tudja, tartalmaz-e a biztosítása asszisztenciaszolgáltatást.
Munkahelyi juttatásként lenne rá igény
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az alkalmazottak körében lenne igény az ilyen típusú juttatásokra: ha a munkáltatójuk felajánlaná, hogy asszisztenciaszolgáltatásokat válasszon, a saját juttatási csomagjába 72 százalékuk a magánegészségügyi ellátást és a szakorvosi időpont-szervezést, 71 százalékuk a családtagokra is kiterjedő egészségügyi juttatást, 53 százalékuk pedig az otthoni szakemberküldést kérné.
