A közép- és kelet-európai régió háztartásai főként készpénzben és betétekben tartják vagyonukat.

Ez derül ki az Unicredit legfrissebb közép- és kelet-európai kutatásából.

A válságot a magyar polgárok érzik meg a legjobban.

73 974 milliárd forintra nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona.

2022 II. negyedév végére 78 489 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 837 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 491 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 13 559 milliárd forint volt 145 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1 155 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 692 milliárdos negyedéves növekedéssel 64 930 milliárd forintra nőtt.

Új csúcsokon a lakosság hitelfelvételi kedve, a hazai háztartások a folyószámlahitelek nélkül csaknem 1135 milliárd forintnyi új lakás- és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek az év első kilenc hónapjában, ami 42 százalékkal nagyobb érték az egy évvel korábbinál - írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

A Provident Pénzügyi Zrt. és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett nemzetközi, reprezentatív kutatás szerint a magyar válaszadók harmada szerint javult háztartásuk anyagi helyzete az elmúlt egy évben, és hasonló arányban várnak további javulást a következő 12 hónapra pénzügyeik tekintetében. A hazai megkérdezettek 20 százaléka gazdasági fellendülést vár, ami a tavalyelőtti adatokhoz képest közel 5 százalékkal jobb eredmény. Az egyre javuló munkaerő-piaci trendek visszaköszöntek a kutatásban is: a felmérésben részt vevő országok közül legkevésbé hazánkban aggódtak állásuk esetleges elvesztése miatt.

A GfK átfogó elemzést készített 32 európai ország kiskereskedelméről, amely elemzésben értékeli a vásárlóerőt, a kiskereskedelem részesedését a háztartások privát fogyasztásából, az inflációt, az értékesítési terület termelékenységét és előrejelzést ad a 2017. év forgalmára vonatkozóan.