Néhány kiemelkedő védelmi kiadással rendelkező ország és Magyarország védelmi költései 2024-ben (milliárd USD)
A kiadások gyors bővülése szorosan összefügg a megváltozott biztonsági környezettel, mindenekelőtt az orosz–ukrán háborúval, amely felgyorsította a védelmi beszerzéseket Európában és globálisan egyaránt. A költési szerkezetben egyértelmű elmozdulás figyelhető meg a korszerű haditechnikai eszközök – különösen a lég- és rakétavédelmi rendszerek, páncélozott platformok és dróntechnológiák – irányába, miközben az európai országok párhuzamosan törekednek hadiipari kapacitásaik bővítésére és stratégiai autonómiájuk erősítésére.
A növekvő nemzetközi védelmi kiadások a keresleti oldal tartós erősödését jelenti, ami közvetlenül kedvez a magyarországi fejlesztéseknek is. A magyar védelmi ipar egyszerre újraépülő és szerkezetváltó ágazat. Az elmúlt években jelentős kapacitásbővítések indultak el a páncélozott járműgyártás, a lőszer- és robbanóanyag-előállítás, a kézifegyverek, valamint a repülőipari beszállítás területén. Magyarország az elmúlt évek védelmi kiadásnövelésének eredményeként 2024-re elérte és teljesíti a NATO által elvárt, GDP-arányos 2 százalékos védelmi ráfordítási szintet.
Védelmi kiadások Közép-Kelet-Európában 2024-ben (GDP százalékában)
Forrás: NATO
A magyar védelmi ipar jelenlegi helyzetének egyik fő jellemzője, hogy a fejlesztések egyszerre szolgálják a hazai haderő igényeit és törekednek a nemzetközi ellátási láncokba való bekapcsolódásra. Az állam által támogatott beruházások eredeti célja nem csupán a haditechnikai eszközök beszerzése volt, hanem azok részbeni hazai előállítása, ami hosszabb távon munkahelyteremtéssel, technológiai tudás felhalmozásával és exportlehetőségekkel járhat. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy a gyártás mennyiben jelent valódi hozzáadott értéket, és nem csupán összeszerelő kapacitást.
