Tőkemegfelelés
Az EU által kialakított egységes keretrendszernek megfelelően a biztosítótársaságoknak 2016 óta kell Szolvencia II szerinti szavatolótőke-szükséglet számítást végezni, főbb eredményeit pedig az SFCR jelentésben közzétenni. Az EU által elvárt 100%-os tőkemegfelelésnél a magyar felügyelet (MNB) szigorúbb, 150%-os megfelelést ajánl. 2019 év végén a magyar piacon ennek a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (60%) kivételével minden társaság eleget tett. A CIG esetén a 2019-es évben vált ismertté, hogy olasz kezesi biztosítások esetén hamis viszontbiztosítási szerződéssel rendelkezik, így a felmerült és a jövőben esetlegesen felmerülő kárigények esetén - az eddigi feltételezésekkel ellentétben - nem áll rendelkezésre viszontbiztosítási fedezet. Mindez erőteljesen rontotta a tőkehelyzetet.
A biztosítótársaságok tőkehelyzete jellemzően stabil (sok esetben 250% feletti), annak ellenére is, hogy 2018-hoz képest a szavatolótőke-megfelelési ráta csökkent a legtöbb biztosító esetén, amiben többek között a hozamgörbe csökkenésének is jelentős szerepe volt.
Profitabilitás
Elvárás, hogy a társaságok élet és nem-élet ág esetén külön publikálják a jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) értékét a Szolvencia II szerinti keretrendszer alapján. Az EPIFP-mutató változása vegyes képet mutatott az elmúlt években. Mind a nem-élet, mind pedig az élet ág esetén voltak piaci szereplők, ahol a nyereségesség javult 2018-hoz képest (nem-élet: Generali, Allianz, K&H; élet: Aegon, NN, Uniqa, Signal), azonban több társaságnál csökkenés volt megfigyelhető (nem-élet: Aegon, Union, Uniqa; élet: Generali, Union, Posta).
A költséghányadok kis mértékben, de jellemzően emelkedtek a 2018-as évhez képest az élet oldalon, 2019-ben átlagosan 19,5% volt a költségek aránya a megszolgált díjakhoz képest, ami kicsivel az MNB által elvárt 20-30%-os tartós célérték alatt van. Míg nem-élet ágon többnyire csökkenés volt megfigyelhető, összpiaci szinten 2019-re a 2018-as költséghányad 33,6%-ról 32,5%-ra mérséklődött. Az átlagos nem-élet költséghányad a fenti csökkenés ellenére is az MNB által elvárt célérték felett van. Az egyes társaságok különböző ágazatai esetén nagyon jelentős különbségek is megfigyelhetőek a költséghányadokban, ami mögött mérethatékonyságbeli különbségeken kívül az eltérő költségallokációs módszereknek is lehet szerepe.
A nem-élet kárhányadok (kárráfordítások összege a megszolgált díjhoz képest) tekintetében a 2019-es év a legtöbb társaság számára kedvezőbben alakult, mint a 2018-as év, és a kárhányadok csökkenése volt a jellemző. Ez alól kivételt képez az Allianz és a Posta, mindkét társaságnál jelentősen emelkedett a tűz- és egyéb vagyoni kár esetén a kárhányad. Az MNB által optimálisnak tartott 55-70%-os kárhányadnál jóval alacsonyabb érték volt jellemző a piacon, átlagosan 41%, és a korábbi évhez hasonlóan 2019-ben összességében csak a Wáberer esetén volt 60%-nál nagyobb.
A 2020-as évre a biztosítók által a tervezett osztalékok összege összpiaci szinten 62 milliárd forint volt. A várható osztalékok értéke a legnagyobb adózott eredményt elért biztosítóknál volt a legjelentősebb - Allianz: 17,3 milliárd, Generali: 13,5 milliárd, Aegon: 12,5 milliárd, Groupama: 7,4 milliárd forint.
Az év elején kialakult járványhelyzet és annak gazdasági következményei miatt az MNB 2020 április közepén egy vezetői körlevélben azonban arra kérte a biztosítókat, hogy a tervezett osztalékokat ne fizessék ki a 2020-as évben. Az MNB kérése, összhangban az Európai Biztosítás- Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) ajánlásával, a biztosítók tőkehelyzetét kívánja stabilizálni.
„Mindezekkel együtt a 2019-es év többnyire kedvezően alakult a magyar biztosítótársaságok számára, a CIG Pannónia Életbiztosító és a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító kivételével a társaságok pozitív adózás utáni eredménnyel zártak, bár összpiaci szinten a jelentős díjnövekedés ellenére az adózás utáni eredmény kis mértékben csökkent” - mondja Könczöl Enikő, a PwC Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.
A PwC aktuárius szakértői szerint a 2020-as év és a vírushelyzet a biztosítókat is újfajta kihívások elé állítja
Könczöl Enikő szerint a különböző ágazatokban jelentősen eltérő hatása lehet a pandémiának. Míg egyes ágazatokban a díjbevétel csökkenése okoz gondot - például az utasbiztosítások iránti jelentősen lecsökkent kereslet miatt -, addig más ágazatokban például a kárgyakoriság mérséklődését figyelhetjük meg. 2020-ban az emberek jellemzően kevesebb alkalommal használják az autóikat, ezért a KGFB és casco eredménye jelentősen növekedett a társaságoknál. Mindezeknek várhatóan érezhető hatása lesz a biztosítók egyes mutatóira, piaci pozícióira. Azonban a jelenlegi stabil tőkehelyzet és a kedvező eredményezőség miatt iparági szinten drasztikus változás nem várható.
