Az összes bevétel az első hat hónapban 23 százalékkal 1251,923 milliárd forintra emelkedett, 18 százalékkal 654,308 milliárd forintra a második negyedévben. A nettó kamatbevétel január-júniusban 35 százalékkal 877,650 milliárd forintra nőtt, a második negyedévben pedig 30 százalékkal 442,305 milliárd forintra emelkedett.
A nettó díjak, jutalékok az első hat hónapban 18 százalékkal 259,852 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt, és a második negyedévben 18 százalékkal 138,690 milliárd forintra.
A jelentés szerint a második negyedévben 46 milliárd forint összes kockázati költség terhelte az eredményt. Ezen belül a hitelkockázati költségek 26 milliárd forintot képviseltek, melynek fele a magyar operációhoz köthető, továbbá érdemi képzésre került sor Oroszországban és Romániában. Üzbegisztánban folytatódott a hitelkockázati költségek mérséklődése.
A mérlegfőösszeg az előző negyedévi 41 481 milliárd forintról 42 523 milliárd forintra nőtt.
A jelentés szerint az előző negyedévhez hasonlóan a növekedés húzóerejét a második negyedévben is a lakossági hitelek adták. Magyarországon is erős maradt a lakossági hitelkereslet, részben a mérséklődő kamatkörnyezetnek, részben a csok plusz 2024 eleji indulásának köszönhetően, azonban a vállalati hitelezési fordulat továbbra is várat magára - írták.
A magyarországi csoporttagok által fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték (a devizakonverziós kiegészítő illetékkel együtt) a bank becslése szerint 2024-ben várhatóan mintegy 25 milliárd forinttal emelkedhet. Az extraprofitadó már jogszabályban rögzített változásai értelmében a 2024-es adóteher nem változott, de a kormány szigorította az adó legfeljebb 50 százalékkal való csökkentésének feltételeit. Eszerint idén az OTP magyarországi csoporttagjai esetében a potenciális negatív eredményhatás várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.
