Export-értékesítésből származó árbevétel, illetve nemzetgazdasági beruházásból való részesedés a vállalkozások létszáma szerint, 2023

Forrás: KSH

Ugyanakkor az árbevételhez viszonyított nagyobb export arány nem jelent magasabb hozzáadott értéket! Az árbevétel arányos hozzáadott érték a mikróvállalkozások kivételével (25 százalék) a többi kkv csoportnál és a nagyvállalatoknál egyaránt 22 százalék. Tehát hiába a nagyobb export súlya az árbevételből, ez nem növeli a hozzáadott érték arányát. A külföldi cégek leányvállalatai (autógyártó cégek, akkumulátorgyárak stb.) eleve azért települtek Magyarországra, mivel itthon olcsó a munkaerő és az egyéb körülmények (pl. állami támogatás) tovább mérséklik a költségeiket. Mindez az export alacsony hozzáadott értékét jelenti! Ez pedig annak köszönhető, hogy a nagy exportőrök jellemzően egyszerű összeszerelő tevékenységet végeznek, amely az értéklánc legkevésbé jövedelmező részén helyezkedik el.

Ugyanakkor a nagyvállalatok termelése tőkeigényesebb (az elmúlt 10 évben a beruházások 54-62 százalékát ők valósították meg), amit az is jelez, hogy az árbevétel 6-8 százalékát költik beruházásokra. Ez az arány a kkv körben 2-5 százalék.

Annak a gazdaságpolitikai szándéknak, hogy egyre nagyobb mértékben ne csak magyar piacra termeljenek a kkv-k, nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is. Így ahelyett, hogy általában a kkv exportot akarjuk növelni, inkább koncentrálni kellene az exportképes középvállalkozásokra! Ehhez viszont kell, hogy elérjék a külföldi vevőket, nyitottak legyenek a piaci igények változásaira stb. Ehhez megfelelő minőséget és mennyiséget kell tudniuk termelni. A tájékozódáshoz, a marketinghez és az értékesítéshez, valamint a megnövekvő adminisztrációhoz sok minden, de leginkább pénz kell, miközben a siker kétséges. Így az olcsó hitel nem ösztönöz önmagában erre.