A külföldi nagy cégek az olcsó munkaerő és az állami támogatások miatt érkeztek, ezért összeszerelő ország lettünk

Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés, illetve az eddigi (hasonló) intézkedések érdemi értékelése (tényellentétes vizsgálat).

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Mi miatt kell kifejezetten a kkv-kat támogatni? A kkv-k külső támogatása vagy azt jelenti, hogy gyengélkedik a szektor, és meg kell menteni, vagy komperatív hátrányban van a nagyvállalatokhoz képest, és a jó fejlesztési lehetőségek ellenére nem jutnak megfelelő forrásokhoz. Ezért a hatásvizsgálat előtt érdemes megvizsgálni a kkv-k helyzetét.

A vállalkozások és a foglalkoztatottak számának megoszlása a vállalkozások fő csoportjai szerint, 2023

Forrás: KSH

2023-ban 240 ezer 1 főnél nagyobb vállalat működött Magyarországon, ami az elmúlt évtized második legnagyobb értéke. A cégek túlnyomó részét (85 százalékát) a 2-9 közötti foglalkoztatottal működő mikróvállalkozások tették ki, miközben a nagyvállalatok aránya 0,4 százalék volt. Másik oldalról a munkavállalók 65 százalékát foglalkoztatja a kkv-szektor, azon belül a mikróvállalkozások (2-9 fő) 26 százalékot, kisvállalkozások (10-49 fő) 22 százalékot, középvállalkozások (50-249) 17 százalékot, a maradék 35 százalékot pedig a nagyvállalatok (250 fő felett) foglalkoztatják.

Annak, hogy milyen piaci lehetősége van egy vállalatnak, egyik indikátora, hogy tudnak-e exportálni. A külföldi piacok, ami általában az nyugat-európai országok körét fedi, magasabb árszínvonallal rendelkeznek, általában magasabb minőséget is várnak el, ráadásul túlnyomóan Eurozóna tagjai, így eurót használnak, tehát jövedelmezőbb és stabil felvevőpiacnak tekinthető a magyar cégek számára.

Az export súlya az árbevételtől a mikróvállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva egyre nagyobb (rendre 11 százalék; 17 százalék; 27; 51 százalék), ami azt is jelenti, hogy az export 73 százalékát a nagyvállalatok, 14 százalékát a középvállalkozások adják. A többiek részesedése 9 százalék, illetve 4 százalék. 

Véleményvezér

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo