Hogyan állunk EU-s összevetésben?
A közigazgatási intézményekkel az előző egy évben online kapcsolatba lépők (pl. weblapot felkeresők) arányát tekintve kedvezőek a hazai adatok: a magyarok 82 százaléka tett így, az EU-s 75 százalékkal szemben (2019-ben ez az arány még csak 67 százalék volt nálunk, és 60 százalék az unióban).
Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége egyelőre kisebb mértékben biztosított polgártársaink számára: az Európai Bizottság ezt mérő indexén a százból 73 pontot kapott a magyar közigazgatás, míg az uniós átlag 79 pont. A vállalatok számára elérhető online szolgáltatásokat tekintve még nagyobb a lemaradás: ezen a téren 75 pontot tudunk felmutatni az Európai Unió 85 pontjához képest. A lakossági online ügyintézés mobiltelefon kompatibilitását tekintve is súlyos lemaradásaink vannak: e tekintetben utolsó előttiek vagyunk az uniós rangsorban.
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szempontjából azonban meglehetősen jól állunk: 100-ból 85 pontot értünk el ezen a skálán, jelentősen meghaladva az unió 79 pontos átlagát. Itt érdemes megemlíteni az EESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), mely fejlesztése nagyban hozzájárult a kedvező számokhoz.
Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közigazgatás digitalizációja egyre bővül, de még bőven van hova fejlődnünk. A reformok mikéntje azonban nem mellékes. Mint előző elemzésünkben is írtunk róla, bár a lakosság digitális készségei folyamatosan javulnak, ezt tekintve még mindig jelentős különbségek vannak különböző demográfiai csoportok közt. A társadalom perifériáján élők (és a legidősebb korosztályhoz tartozók) gyakran nem rendelkeznek az online ügyintézéshez nélkülözhetetlen alapszintű digitális képességekkel, így kiemelten fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan közigazgatás ne engedje el az analóg világban élők kezét sem.
