Kína 2014-ben megelőzte Japánt, 2025-re pedig elérte az Európai Unió szintjét, 15,5 billió dolláros értékkel.

Az elmúlt 15 évben jelentősen átrendeződtek a globális részvénypiaci értékviszonyok, mivel egyes piacok sokkal gyorsabban bővültek, mint mások.

A piaci kapitalizáció a forgalomban lévő részvények értékét méri az aktuális árfolyamok alapján; az adatok névértéken, amerikai dollárban értendők, és nem tartalmaznak inflációs kiigazítást.

Átalakuló erőviszonyok a részvénypiacokon

Az Egyesült Államok jelentős előnyre tett szert: piaci kapitalizációja a 2011-es 15,6 billió dollárról 2025-re 68,9 billió dollárra nőtt. A globális összértéken belüli részesedése az egyharmad alatti szintről hozzávetőlegesen 44 százalékra emelkedett.

Az éllovas mögött átrendeződött a sorrend. A kínai részvénypiac – a részvényvásárlások megugrásának köszönhetően – 2014-ben megelőzte a japánt, India pedig 2021-ben hagyta maga mögött Japánt. 2025-re Kína és az Európai Unió nagyjából azonos szintre, körülbelül 15,5 billió dollárra emelkedett.

Az Egyesült Államok globális részvénypiacokon belüli részesedésének növekvő tendenciája 2025-ben megfordult. Bár az amerikai piaci kapitalizáció tovább bővült, a globális összértéken belüli részesedése a 2024-es mintegy 47 százalékról 2025-re 44 százalékra csökkent, mivel más régiók piacai gyorsabb ütemben növekedtek.

Az Egyesült Államok mindazonáltal továbbra is otthont ad a világ két legnagyobb tőzsdéjének, a New York-i Értéktőzsdének (NYSE) és a Nasdaqnak.