Ami a hitelek árazását illeti a negyedik negyedévben az új kis összegű, azaz 1 millió euró alatti piaci forinthitelek átlagos kamatlába 15,5 százalékra emelkedett, ami szeptemberhez képest 159 bázispontos növekedés; az 1 millió euró feletti forinthiteleknél ennél gyorsabb volt a kamatemelkedés, az euróhiteleknél is nőttek a kamatlábak - közölte.

Az MNB felmérése szerint a vállalatok 23 százaléka jelezte az utolsó negyedévben, hogy szigorított a hitelezés feltételein, és 29 százalékuk az idén az első negyedévben további hasonló lépést tervez.

A következő időszakban a vállalati hitelezést több támogatott program segíti: a mikro- és kisvállalkozásoknak 600-700 milliárd forint finanszírozást nyújthat a Széchenyi Kártya Program Max+, az Eximbank pedig összesen 700 milliárd forintos keretösszeget jelentett be a közép- és nagyvállalatok részére - idézte fel az MNB főosztályvezetője.

Dancsik Bálint a lakossági területre áttérve ismertette, hogy a hitelállomány 6,3 százalékkal nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest, ez szintén lassulás. A háttérben a hitelkibocsátás szűkülése és az előtörlesztések növekedése áll; ez utóbbi volumene az év első felében a kormányzati transzfereknek tulajdoníthatóan emelkedett.

Az utolsó negyedévben termékenként igen eltérő kép rajzolódott ki: legnagyobb mértékben a lakáshitelek kibocsátása esett vissza, 54 százalékkal. A személyi hiteleknél 18 százalékos volt a visszaesés; a babaváró terméknél azonban - a program folytatását övező bizonytalanságnak is köszönhetően - 7 százalékos volt a bővülés - fejtette ki.