A MAKISZ elnöke ugyanakkor bíztatónak tartja, hogy a hitelmoratórium alatt, az energia áremelkedés és az infláció ellenére csak minimális mértékben nőtt a közüzemi tartozások mértéke. Ebben azonban változást hozhat a hitelfizetési kötelezettség újbóli megjelenése, mert szavai szerint a magyar családok prioritási sorrendjében a kiadásokat tekintve a banki termékek, azon belül is a jelzáloggal fedezett termékek, gyakran megelőzik a közüzemi számlákat.
„A moratórium lejártával azért sem érezhető még jelentős változás, mert az MNB is óvja a piacot a sokkhatásról azzal, hogy a kereskedelmi bankoknak előírja, hogy a moratórium lejártát követően milyen plusz lépéseket kell megtenniük a nem teljesítővé váló állományok átstrukturálása érdekében. A banki portfóliókban várhatóan a tavasz végére fog nyilvánvalóvá válni, melyik az az ügyfél illetve állomány, amelynél nem sikerül megállapodást kötni, vagy nem sikerül visszaterelni a normál törlesztés medrébe. Ezek után indulnak meg azok a banki behajtási folyamatok, amelyek a követelés eladásához is vezethetnek. Ennek hatása várhatóan a nyár végén, illetve ősszel jelenik meg a követeléskezelési piacon” – értékelt Bódizs Kornél. Hozzátéve: az ügyfelek fizetési képességét a gazdasági környezet (az infláció és a rezsiköltségek alakulása, valamint a béremelések mértéke) ezalatt is nagyban befolyásolhatja, tehát a bedőléssel érintett hitelek nagyságrendje sok tényezőtől függ.
