A MAKISZ elnöke hozzátette: az infláció hatására a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen szolgáltatások piacán bekövetkezett áremelések – posta, energia -, és a szakképzett munkaerő megtartásához nélkülözhetetlen béremelések együtt, 20 százalékkal is megnövelték a követeléskezelők működési és követelés-érvényesítési költségeit. Ugyanakkor a követeléskezelők – az MNB szakmai ajánlását betartva – csak a jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségeiket háríthatják át az ügyfelekre (hatósági eljárási díjak és illetékek, ügyvédi költségek).
„Kifejezetten a jogi eljárás és a végrehajtás irányába hat az, hogy az idő- és munkaigényes kedvezmény-megállapodások költségeit nem lehet felszámítani, kockázatát nem lehet legalább részben az ügyfélre hárítani, miközben a jogi költségek minden további nélkül érvényesíthetők. A MAKISZ üzletpolitikája azonban megállapodáspárti: 45 tagja évente mintegy 300 milliárd forintnyi követelésállományt vásárol és évről évre a 120 ezret is meghaladó esetben sikerült az ügyfél anyagi lehetőségei szerint kialakított fizetési megállapodást létrehozniuk. Ez már társadalmi méretben is komoly segítséget jelentett a bajba jutott adósoknak és családjaiknak, akiknek így hosszabb távon lehetőségük nyílik a fizetőképességük helyreállítására”- magyarázza a MAKISZ elnöke. Hozzátéve: a jelenlegi gazdasági környezetben a követeléskezelőknek nemhogy extraprofitjuk nincs, de az említett plusz terhek miatt óriási veszteségeket kell elszenvedniük. A követeléskezelők jellemzően olyan magyar tulajdonú, magyar munkaerőt foglalkoztató pénzügyi KKV-k, akik – e jellemző ellenére – minden támogatási forrásból ki vannak zárva. Sokan elfelejtik, hogy ezek a cégek azáltal, hogy elősegítik a tartozások rendezését és így a késedelmes fizetések teljesítését, jelentősen javítják a vállalatok likviditási helyzetét és cashflowját
