A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban. Budapesten 8400 engedélyt adtak ki, Pest megyében 4872-őt, Győr-Moson-Sopron megyében 2161-et, Somogy megyében 1550-et, további nyolc megyében meghaladta az 500-at, a sereghajtó pedig továbbra is Tolna 94-gyel-tel, Nógrád 98-cal, Békés 180-val. Budapesten 4533 lakást vettek használatba, Pest megyében 2692-őt, Győr-Moson-Sopron megyében 1024-et, Csongrád-Csanádban 937-et, további nyolc megyében meghaladta a 300-at. A sereghajtó itt is Nógrád 59-cel, Tolna 9-cel, Békés 64-gyel.
A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükrözött, sőt, még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesésből származó elmaradat építéseket sem pótolta. Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásár robbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte. A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár robbanás érdemben növeli a kivitelezés költségeket és így az újlakás árakat, az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja, vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szinten visszafoghatja a keresletet.
