A gazdaságnak és a klímának is kellenek a méhészek
A méhészkedés jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a közvetlen gazdasági hatása milliárdokban mérhető, közvetve a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is nélkülözhetetlen - a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerint.
Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?
Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
Nagy István a Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál Mézédes Napján, vasárnap Budapesten hangsúlyozta: az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást - közölte az FM. A tárca a méhészeti ágazatot megkülönböztetett figyelemmel kíséri, a méhészeti ágazat versenyképességének fokozatos növelése célkitűzés - tette hozzá az államtitkár. (2016 mindezzel együtt évtizedes mélypont volt a hazai méhészeknek.)
Kép:Pexels
A méhektől függ az emberiség élelmének nagy része
A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Itt olvashat erről részletesebben.
Nagy István arról is szólt, hogy a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, ez 22-25 milliárd forintot jelent. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte a vásárlói bizalom további növelését. Példaként a folyamatos mézvizsgálatokat, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalag és a termelői mézesüveg használatát említette.
A közlemény szerint sokéves átlagban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az egymilliót. Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország rendelkezik a hatodik legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve az ország a középmezőnybe tartozik, de a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen van. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott.
A növényvédő szerek több kárt okozhatnak a gazdaságnak, mint a kártevők
A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A szabályozáson kellene változtatni a környezetvédők szerint.
