Magyarországon a designipar a teljes kibocsátás 1,1 százalékát teszi ki, amely már figyelemre méltó gazdasági hozzájárulást jelent. Ugyanakkor az export szempontjából még jelentősebb az iparág, mivel az összes export 2,1 százaléka a designipar termékeinek értékesítéséből származik. Ennek megfelelően a designipar exportintenzitása magasabb, mint a magyarországi ágazatok átlaga.
A hazai hozzáadott érték tekintetében csupán 0,9 százalék származik a designiparból. Számításaink szerint az egységnyi termelésre jutó hozzáadott érték nemzetgazdasági átlaga 43 százalék, míg a design ágazatokban csupán 34 százalék, tehát a designiparban a hozzáadott érték tartalom elmarad a többi ágazat átlagához viszonyítva.
A hozzáadott érték tartalom egy ágazat szempontjából a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Az alacsonyabb hozzáadott érték tartalmú ágazat megerősítésére, felzárkóztatására szolgáló jellemző eszköz a magasabb szintű innováció, új technológiák és eljárások implementálása. A termelékenység tehát közel 30 százalékkal alacsonyabb a designiparban a nemzetgazdasághoz képest.
Ugyan a nemzetgazdaságnak csak kis szeletét adja, de a magyar designipar kibocsátásának háromnegyedét az export teszi ki, ami nemzetgazdasági szempontból kedvező, hiszen hozzájárul a külföldi bevételek növeléséhez és a nemzetközi versenyképesség erősítéséhez. A magyar kreatív áruk exportja több mint kétszeresére nőtt a 2005 és 2015 közötti időszakban, 651,5 millió dollárról 1,3 milliárd dollárra, és ez a tendencia folytatódott a következő tíz évben is. A kreatív termékek exportjának hagyományosan legnagyobb részét a designtermékek adják. A kiadói tevékenység, publikáció (könyvek és folyóiratok) volt a második legdinamikusabb ágazat a kreatív áruk exportjában, ezek értéke összesen 119 millió dollárt tett ki. A kreatív termékek importjának értéke 1,3 milliárd dollárt tett ki 2015-ben, elsősorban a designcikkek, a kézműves/iparművészeti termékek, a kiadói és az audiovizuális termékek hatására. A végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás aránya azonban viszonylag alacsony, ami arra utal, hogy a magyar designipar inkább más ágazatokat szolgál ki, és nem épül be közvetlenül a hazai lakosság és vállalatok fogyasztási szerkezetébe.
