Ma a gazdaságilag erős országok versenyelőnyének legfontosabb eleme a kreativitás. Ez az a hozzáadott érték, amely meghatározza egy termék vonzerejét, és a vásárlások fő mozgatórugója. Például az iPhone-okostelefont az Egyesült Államokon kívül gyártják, de elemzések szerint az értékének közel kétharmadát a design, a márkaépítés, az iOS-platform vagy az iStore kialakítása teszi ki, míg a gyártás az érték 3–10 százaléka között mozog.

A Kulturális és Kreatív Iparágak (KKI-k) az EU-n belül a gazdaság egyik fő hajtóerejét jelentik. 2019-es adatok szerint 643 milliárd eurós összforgalmat hoztak létre és összesen 253 milliárd euró hozzáadott értéket teremtettek, és az EU GDP-jének 4,4 százalékát képviselték, ami nagyobb, mint a távközlés, a csúcstechnológia, a gyógyszeripar vagy az autóipar. A KKI-szektor több mint 7,6 millió embert foglalkoztat és 2013 óta mintegy 700 000 (körülbelül plusz 10 százalék) új munkahelyet teremtett, beleértve a szerzőket, előadóművészeket és más kreatív dolgozókat. 2017-ben az EU 28,1 milliárd euró értékben exportált kulturális javakat, ami az EU teljes exportjának 1,5 százalékát jelenti.

Az elérhető adatok és kutatásunk tanúsága szerint Magyarország lemaradásban van a kreatív gazdaság teljesítményének tekintetében. A kreatívipari ágazatok termékeinek, szolgáltatásainak hozzáadott értéke jelentősen elmarad az EU-átlagtól, míg a hazai külkereskedelmi mérleg jelentős deficitet mutat a kreatív áruk terén. A kreatíviparban alacsony a kkv-k száma, teljes mértékben hiányoznak a tőzsdei kreatív cégek, a védjegyek száma rendkívül alacsony, és szinte nem létező a design bejegyzések száma. Ezzel jelentős növekedési potenciált veszít Magyarország, hiszen ez a fejlett gazdaságok jövőjének egyik kulcs növekedési területe.