A magyar gazdaság a 2012-es visszaesés óta stabilan fejlődik, a növekedésben az uniós források fontos szerepet játszottak, de nemcsak ezeknek volt köszönhető a fejlődés. Magyarország és a főbb kereskedelmi partnerek kilátásai fokozatosan javulnak, bár az idei 2,2 százalékos GDP-bővülés elmarad a 2,9 százalékos 2015-ös növekedéstől - áll a Coface Magyarországról kiadott elemzésében. A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy idén azért lassulhat 2,2 százalékra a növekedés üteme, mert az uniós források lassabban folynak be a gazdaságba, de jövőre újra felgyorsulhatnak a kifizetések.
A munkaerő-piaci javulás és az olyan költségvetési intézkedések, mint a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó csökkentése támogatják a lakossági fogyasztás bővülését, így hozzájárulnak ahhoz, hogy a belső fogyasztás legyen a magyar gazdaság fő hajtóereje. Az elemzés szerint mind a magánszektorban, mind az állami ágazatban van kereslet a munkaerő iránt. A háztartások pénzügyi helyzetét javította, hogy a devizahiteleket forintosították. A dinamikus munkaerőpiac és a fogyasztói bizalom erősödése pedig nagyobb lakossági kereslethez vezet.
„Bár Magyarországon lassabb lesz a növekedés, mint tavaly, várhatóan eléri a 2,2 százalékos növekedési szintet. A lakossági fogyasztás erőteljes marad, ám a gazdasági aktivitást negatívan érinti a kedvezőtlen üzleti környezet, utóbbi pedig mérsékli a magánszektor hozzájárulását a gazdasági bővüléshez” - mondta Grzegorz Sielewicz, a Coface régiós szakértője.
Magyarország a korábbi években jellemző túlzott államháztartási hiány és a magas adósságszint miatt olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek az állami bevételek növekedését célozták. A vállalkozásokra - többek között a bankszektor, az energia-, a kiskereskedelmi és telekommunikációs szektor szereplőire - különböző adókat és kvázi adóterheket vetett ki az állam. A szakértők úgy látják, hogy a javuló költségvetési helyzet és a gazdasági növekedés ellenére további adókkal szembesültek a vállalatok, a jogi környezet kiszámíthatatlansága pedig bizonytalanságot okoz a számukra. A vállatok ezért még mindig vonakodva hajtanak végre beruházásokat vagy bővítéseket.
Az elemzés kiemeli, hogy a magyar jegybanknak számos gazdaságösztönző lépése volt: jelentősen csökkent az alapkamat, ezáltal mérséklődtek a hitelkamatok, emellett a jegybanki hitelprogram keretében alacsony hitelforráshoz jutottak a vállalkozások, ezen belül is a kis- és középvállalatok. Mindazonáltal a teljes vállalati szektorban folytatódott a hitelek leépítése és a vállalkozásoknál a hitelkereslet visszafogott. A gazdasági teljesítmény javításához olyan intéződésekre van szükség, amelyek segítségével a kis- és középvállalkozásokat hitelforráshoz juthatnak. A nagyvállalatok üzleti hangulatából és kilátásaiból arra lehet következtetni, hogy akkor várható javulás, ha nem lépnek érvénybe újabb adóterhek.
Az idén várható lassabb gazdasági növekedés miatt a magyar kormány és a jegybank arra törekszik, hogy az előző időszakban a növekedésben jelentős szerepet játszó uniós támogatások mellett más területek is hozzájáruljanak a bővüléshez. Az üzleti hangulat javulásához az elemzés szerint kell még némi idő, de a vállalatok egyre jobban bíznak a gazdasági kilátások javulásában. A jegybanktól olyan lépések várhatóak, amelyek a hitelkereslet élénkülését eredményezhetik a vállalati szektorban.
A vállalati szektor kihívásai leginkább a külföldi kézben lévő cégeket érintette, a járműiparban érdekelt vállalatok azonban kivételek voltak. A járműipar ugyanis jelentősen hozzájárult a gazdasági aktivitás növekedéséhez: a hozzáadott értékben a járműipar részesedése 4,5 százalékos volt, a teljes kibocsátásnak pedig több mint 10 százalékát fedi le ez a szektor. A járműipar kedvező kilátásaihoz hozzájárul a nyugat-európai kereslet. A magyar járműipari szektorra kedvezőtlen hatással lehet a Volkswagen emissziós botránya, mivel a vállalatcsoportnak komoly befektetései vannak Magyarországon, de úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban ez a kockázat mérséklődött.
