A járvány után beindultak a kilakoltatások
A bírósági végrehajtások leggyakoribb okai évek óta változatlanok. Ezek az okok magánszemélyeknél a kártérítés, közüzemi díjak, telefontartozások, gyermektartásdíj, csökkenő mértékben a banki tartozások. A cégeknél – főleg a kkv-szektorban – az adóhátralékok és szintén a banki tartozások a meghatározók.
Kérdésre válaszolva a MAKISZ elnöke elmondta, hogy eddig, a járvány ideje alatt is folytak bírósági eljárások, illetve bírósági végrehajtási eljárások. „Egy nagy különbséget fontos kiemelni: az elmúlt két és fél évben, amióta a COVID-járvány következtében korlátozások jelentek meg ebben a szegmensben, nem lehetett ingatlanra végrehajtási eljárást vezetni. Ez az eszköz tehát nem állt a hitelezők és a végrehajtók rendelkezésére, így például nem lehetett árverést kitűzni, vagy nem lehetett ingatlant birtokba adni. Ez egy elég jelentős korlátozás volt, és nyilván ezt az ügyhátralékot, ami felhalmozódott az elmúlt néhány évben, most le kell dolgozni. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy mire egy ügy, egy lejárt tartozás eljut az ingatlanárverés szakaszába, addig évek telnek el, és ez a lejárt ügyeknek csak töredékét, ezrelékben is nehezen kifejezhető hányadát érinti. Tehát amikor valakinek keletkezik egy lejárt tartozása, az nem azzal kezdődik, hogy kilakoltatják az ingatlanából” – részletezte a szakember.
„Két dolgot ne felejtsünk el. Az egyik, hogy egy működő gazdaságban egy banknak, követeléskezelőnek soha nem célja a minél nagyobb ingatlanállomány megszerzése és az adósok kilakoltatása. A másik, hogy egy követeléskezelőnek az a feladata és célja, hogy az adós körülményeit mérlegelve, vele kapcsolatot tartva, közös megoldást találjon a helyzetre. Tehát én azt tanácsolom, hogy akit ez a veszély fenyeget, az elsősorban keresse meg a hitelezőjét, legyen az bank, faktorcég vagy szolgáltató, és kérdezze meg, hogy milyen lehetőségei vannak a kölcsönösen előnyös rendezésre” – emelte ki Bódizs Kornél.
