A drágulások országa lettünk, ami 1995-ben 50 forint volt most 3200

Ez derül ki a legnagyobb magyar tulajdonú adattanácsadó cég, a Hiflylabs elemzéséből, amely a KSH által közétett nyers átlagáradatokon alapul. A drágulás mértéke eltérő dinamikát mutat a különböző termékcsoportok esetén. A legnagyobb ütemben, 15-szörös szorzóval a szolgáltatások ára nőtt az elmúlt szűk három évtizedben, míg a legkevésbé a ruházkodási cikkek ára változott, ez utóbbinál átlagosan 4,6-szeres a szorzó. A vizsgált termékekért és szolgáltatásokért ma átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1995-ben 50 forint volt egy állatkerti belépő a gyerekek számára, ma 3200 forintba kerül. Egy presszókávéért 28 évvel ezelőtt átlagosan közel 40 forintot kellett fizetni a vendéglátóhelyeken, 2023 novemberében már több mint 500 forintot. Egy férfi hajvágás szűk három évtizeddel ezelőtt 176 forintba került, ma 3320 forintot kérnek el érte.

Néhány kiragadott példa abból a közel 180 tételt tartalmazó táblázatból, amelyet a KSH tesz közzé 1995-ig visszamenőleg egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagáráról (itt és itt). Fontos megjegyezni, hogy ezek nyersen kiszámított adatok, amelyek nem szűrik a reprezentánstermékek megfigyelésében bekövetkező változásokat (pl. minőség, reprezentánsmódosítás). Az állatkerti belépő esetében például ma már egy sokkal magasabb szolgáltatási színvonalról beszélhetünk, vagyis többet kapunk a pénzünkért, mint a 90-es évek közepén. A torzító hatásokat nem tartalmazó fogyasztóiár-indexek változásait, amelyek az infláció kiszámításának alapját képezik, a KSH ebben a táblázatban publikálja.

Magyarország vezető adattanácsadó cége, a Hiflylabs munkatársai által elvégzett elemzés alapján összességében elmondható, hogy ezekért a termékekért és szolgáltatásokért ma – a legfrissebb, 2023 novemberi adatokat figyelembe véve – átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben. A drágulás mértéke és üteme termékenként és termékcsoportonként is eltérő dinamikát mutat.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatások esetében tapasztalható, míg a legkisebb a ruházati termékek kategóriánál: előbbinél 15-szörös, utóbbinál 4,6-szeres a drágulás átlagos mértéke, ami valószínűleg nagyrészt az olcsó áruimportnak és a „fast fashion” jelenségnek köszönhető. A szolgáltatások erőteljes áremelkedési dinamikáját elsősorban az magyarázhatja, hogy esetükben egyre inkább tudásintenzív munkaerőre van szükség, aminek magasak a költségei. De magyarázatként felmerülhet még az ún. Balassa-Samuelson hatás is, amelynek lényege, hogy egy felzárkózó gazdaságban a termelékenység növekedésével a munkaerő relatív ára is emelkedik, így a munkaintenzív szolgáltatások ára átlag felett nő.

Véleményvezér

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában 

Meddig süllyed még a magyarok életszínvonala?
Rettegnek a fideszes polgármesterek

Rettegnek a fideszes polgármesterek 

Fideszes polgármesternek együtt szerepelni egy ellenzékivel egy fotón, skandallum.
Élve fejeztek le egy magyart az oroszok

Élve fejeztek le egy magyart az oroszok 

Miért hallgat a magyar kormány, amikor az oroszok gyilkolnak magyarokat?
A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo