Az MI és a technológia fejlődése miatt ráadásul olyan készségek válnak elavulttá, amelyeket korábban értékeltek a munkaerőpiacon. Az embereknek éppen ezért folyamatosan fejleszteniük kell készségeiket és alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz és munkakörnyezetekhez, hogy versenyképesek maradjanak.

„AZ MI és az automatizáció növelheti a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket. Azoknak, akik nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel vagy képzettséggel az új technológiák használatához, nehezebb lehet megtalálniuk vagy megtartaniuk a munkát. Ez a jövedelmi és foglalkoztatási szakadék tovább mélyülhet. Ráadásul a teljesítmény és a hatékonyság növekvő elvárásaival arányosan növekedhet a munkahelyi nyomás és stressz a munkavállalókban. Az MI és az automatizáció átalakíthatja a szakmák jellegét és követelményeit: néhány hagyományos szakma vagy foglalkozás elveszítheti relevanciáját vagy átalakulhat az új technológiák megjelenésével. Ez a munkavállalóknál új készségeket és átképzést igényelhet, hogy alkalmazkodjanak az új munkakörnyezethez” - magyarázta az oktatási szakértő.

Rengeteg lehetőség is rejlik a mesterséges intelligenciában

Szabó Andrea szerint fontos megjegyezni, hogy az MI és az automatizáció nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hoznak magukkal. Az új technológiák új munkaköröket, iparágakat és innovációs lehetőségeket hozhatnak létre.

„A munkaadók zöme ugyan még nem az MI-ban gondolkodik, a bérek és költségek növekedése miatt azonban ez a lehetőség egyre vonzóbbá válik. Ugyanakkor még nem fekete és fehér ez a kérdés, mert nem egy munkavállaló és egy robot között kell választani. Egyre inkább beszűrődik azonban az MI az egyes munkakörökbe, ezek pedig jelenleg együtt működnek. Összességében elmondható, hogy minél komplexebb munkát végez valaki, illetve minél jobban alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz, annál biztosabb, hogy nem lesz helyettesíthető a mesterséges intelligenciával” – tette hozzá a szakember.