E szemlélet nem moralizál, hanem működést tanít. Az „Amíg a házasság el nem választ” konkrét „üzemeltetési megállapodások” kialakítására bátorít: mikor állunk meg egy elmérgesedő helyzetben, hogyan kérünk bocsánatot, milyen szavakat nem dobunk be, hogyan rendezzük a pénzt úgy, hogy az ne konfliktusforrás, hanem közös célok motorja legyen. A szeretetnyelvek tudatos használata és a pénzügyi szokások összehangolása ritmust és keretet ad a kapcsolatnak, amelyben a nézeteltérés a közös növekedés terepe lesz.
Jogosítvány nélkül a házasságban?
Tóth Mihály egyik hangsúlyos példája a felkészülés hiányáról szól. „Ahhoz, hogy autót vezethess, minimum jogosítványt kell szerezned. Házasságban nincs kockáztatod? Dehogynem: a gyereked, a társad, több család sorsát veszélyeztetheted. Nincs rendszerszintű felkészítés rá, ez a primer probléma” – mondja. Úgy látja, a klasszikus jegyesoktatás sok helyen kimerül a „kategórikusan elmondjuk a tudnivalót” típusú alkalomakban, miközben valódi, személyre szabott munkára lenne szükség lelkészek, coachok, pszichológusok bevonásával. Az „Amíg a házasság el nem választ” című könyv kérdez, reflektáltat, és a szerző szavaival élve, nem tévedhetetlen tanítót, hanem úttársat kínál. „Nem tudom a jó válaszokat. Viszont elmesélem a könyvben, hogy én hogy szúrtam el, és hogy igyekeztem megjavítani” – mondja Tóth Mihály. A saját hibák őszinte feltárása adja a kötet különleges hitelét: a példák életszagúak, ötletei azonnal kipróbálhatók.
