„Amíg a házasság el nem választ”
A lelkész most megjelent „Amíg a házasság el nem választ” című kötete ezt a kijózanodást segíti. Nem a menyegző előtti boldogságmámorról szól, sokkal inkább arról, mi történik az esküvő után. A szerző merít Gary Chapman szeretetnyelveiből, a „pénznyelvek” kutatásaiból, és közérthetően idézi Ferenc pápa családról és szeretetről szóló gondolatait. Mindezt nem elméleti okfejtésként, hanem gyakorlati kézikönyvként, amely a magyar hétköznapokra fordítja le a nagy elveket.
A könyv egyik legerősebb üzenete a konfliktusok újraértelmezése. „A megbocsátás totálisan félre van értve. Az nem azt jelenti, hogy valami nem történt meg. Azt jelenti, hogy elengedem. Tudom, hogy megtörtént, de nem hozom fel minden vitában, nem használom fegyverként. Megtanulom elengedni, különben lassan mindent megmérgez” – mondja Tóth Mihály. „Létfontosságú különbséget tenni a vita és a veszekedés között: előbbi az érvek ütköztetéséről szól, utóbbi gyakran segélykiáltás. A vajas kés a mosogató szélén nem a fő baj. Az csak a csepp, amitől kiborul a pohár. A dolgom ilyenkor az, hogy dekódoljam a segélykiáltást: a társamnak terhe van. Fel kell vennem ezt a terhet, az egómat ha kell, keresztre feszíteni, még ha én is megsérülök. Egy pár, aki sosem veszekszik, hazudik” – teszi hozzá a lelkész, Cirenei Simon példájával érzékeltetve az egymásért vállalt, kockázatos szeretetet.
