Még a mai tüntetések előtt tegnap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) egy teljesen szokatlan nyilatkozatot adott ki saját országos elnöke ellen. Ebben Parragh Lászlót azzal vádolták, hogy sorozatosan megsérti a kamara szabályait, valamint egyes csoportokat sértő nyilatkozatokat tesz. Ma már az egyik legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) is a kamarai elnök lemondását követeli. „A kezdetektől fogva baljós volt, amikor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fideszes elnöke a KATA átalakításáról kezdett beszélni” – emlékeztetett Kálmán Olga sajtótájékoztatóján. A DK frakciószóvivője hozzátetette, mára minden félelem beigazolódott, a brutális orbáni megszorítócsomag részeként a Fidesz gyakorlatilag tönkretette a katás adózást. Ez adóemelés, ez megszorítás, ami miatt másfél hónap múlva magyar vállalkozások százezrei fognak megszűnni. Ezek után az a minimum, hogy legalább a megszorítás értelmi szerzője ne maradjon a helyén - jelezte a DK.

Váratlan tüntetés (Fotó: Privátbankár.hu/Mfor.hu/Izsó Márton Artúr)

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az új kata egyes részszabályainak ésszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva új adónemet, valamint a jelenlegi törvényjavaslat által szabott szeptemberi határidő 2023. január 1-jére való módosítását javasolja.

Mégsem szűnik meg teljesen a kata adózás lehetősége a BKIK javaslatával összhangban. A tegnap az Országgyűlés részére benyújtott törvénytervezet szerint ugyanis a jelenlegi körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik.

A budapesti kamara ugyanakkor több módosítást is javasol az új kata tekintetében, melyeknek köszönhetően az ésszerűbben vezethető majd be:

-             A BKIK azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-ével lépjen életbe, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.

-             Megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot keletkeztessen az ezt választó katások számára.

-             A jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata, hogy a TB jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér emeléssel.

-             A BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására. Erre több megoldás is adódik, melyek bár az adminisztráció növekedésével járnának, cserébe a vegyes, de döntően lakossági ügyfélkörrel rendelkező katások is az új kata hatályán belül maradhatnának:

1. A törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20 százalékáig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.
2. A Munka törvénykönyve általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Így bizonyos esetekben a munkavállaló által előlegezett, a munkavállaló nevére kiállított (azaz katás vállalkozó által is kiállítható) bizonylattal igazolt, a munkáltató érdekében vállalt költséget a munkaadó utólag megtérítheti, és közben a költségei között elszámolhatja. Ennek adózása a részletek függvényében változó, de sok esetben az összes adóterhe nagyjából 40 százalék körül alakul. Ennél egyszerűbb megoldási lehetőség, hogy a katás vállalkozóknak továbbra is legyen joga kifizetőknek kiállítani számlát, de ezen számlák után egy 40 százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számla befogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében.
3. Működőképes megoldás lehet az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. Például a Szövetkezeti törvény módosításával az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek”. A katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki. (A szövetkezetbe így befolyó bevétel katás tagnak való kifizetését csak 15 százalékos szja terhelné, TB járulék viszont nem, és így további TB jogviszony sem keletkezne. Megoldandó feladat lenne az anyagjellegű költségek katás és szövetkezeti jogviszony közötti elszámolásának részletszabályainak kidolgozása is).

-             A BKIK kezdeményezi, hogy a kata újraszabályozása révén a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó TB jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét. Ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.

-             A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos ÁFA alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő kata határ ténylegesen kihasználható legyen.

A BKIK az új, egyszerűsített adó részleteinek kidolgozásához már több érintett iparági képviseleti szervezettel is felvette a kapcsolatot (pl. Music Hungary Szövetség), továbbá online konzultációt is indított a katás vállalkozók körében, amit már 5 ezer vállalkozó töltött ki. Ezek alapján fog a BKIK javaslatot tenni az új adónemre.