Ugye, emlékeznek a tanárjukra, aki folyton azt hajtogatta a felelőnek: „Ne hadarj!” Nos, nem biztos, hogy igaza volt... A beszéd tempójának friss kutatások szerint nagyon is fontos szerepe van abban, hogy mennyire tudunk meggyőzni valakit az igazunkról, de nem úgy, ahogy magunktól gondolnánk.

Ha meg akarunk győzni valakit, azt gondolhatnánk, érdemes gyorsan eldurrogtatni érveléseink összes patronját, mert akkor így a kritikus fél nem tud közbeszúrni semmilyen megjegyzést, kevesebb ideje van rá, hogy azon gondolkozzon, miként álljon elő egy ellenérvvel. De ha a hallgató fél már eleve nagyjából egyetért azzal, amit mondunk neki, nem árt lelassítani mondókánkat, hogy annak minden részletét alaposan megértse, és fel tudja fogni. A dolog valójában egészen máshogy működik.

Kép: flickr

Egy új vizsgálatban olyan egyetemi diákokat kérdeztek meg az USA-ban, akiknek a többsége azon a nézeten volt, hogy lejjebb kell vinni a szeszesital-fogyasztás alsó korhatárát. Két bejátszást mutattak be nekik, az egyik a korhatár 19 évre való leszállítása mellett, a másik ellene érvelt. A beszédeket három sebességgel mondták el (lassú: 144 szó/perc, közepes sebesség: 182 szó/perc, gyors: 214 szó/perc). A diákok sokkal inkább egyetértettek egy új törvény ellen szóló beszéddel, ha azt lassan mondták el nekik. De amikor a törvény mellett érvelő magyarázatot hallották, a gyorsabb beszédtempós érvelésnél többen értettek vele egyet. Egy kanadai kutatásban hamis telemarketinges üzenetekkel traktálták a vonal másik végén lévő embereket. De még ezek a hazugságok is hihetőbbnek tűntek, minél gyorsabban fejezték ki mondandójukat.

Mit jelenthet mindez? Ha valami ellen érvelünk, magyarázzuk azt meg lassan, ha viszont valami mellett szónokolunk, a pozitív érveinket hadarjuk lelkesen. E két kutatás megmagyarázza, hogy az értékesítők miért beszélnek szupergyorsan. Mert valami mellett szónokolnak (a termék jó, a termék megvételre érdemes), a gyorsasággal pedig belehergelik a potenciális vásárlókat is, hogy higgyenek ebben.

A szakemberek azonban figyelmeztettek, hogy ez a séma nem minden kultúrában működik. Japánban például friss kutatások úgy találták, hogy a lassú érveléssel lehet jobban leszerelni egy olyan társaságot, ahol a többség nem ért egyet a beszélővel.  Ugyanebben a kutatásban viszont amikor a beszélő gyorsabb tempóra váltott, a hallgatóságában az a benyomás alakult ki, hogy bizalomgerjesztő jelenség, és biztosan azért beszél ilyen gyorsan, mert nagy értője a témának, amit fejteget.

Na, ezután merjünk ösztönösen, gondolkodás nélkül beszédtempót választani!

Forrás: Business Insider