Csillag István kijelentette: a cél, hogy az ország a kínálat oldaláról ésszerűen kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, az eddigieknél jobban ösztönözze az érdeklődőket arra, hogy pénzüket a magyar gazdaságba fektessék be.

Hogy miért van szükség ilyen csomagtervre, azt a miniszter azzal indokolta, hogy az utóbbi 3 évben lényegesen romlott Magyarország versenyképessége, visszaestek az üzleti beruházások, jóllehet azok képezik a növekedés és a gazdasági átalakulás alapját. Egyúttal jelzik a vállalkozói bizalom alakulását, márpedig az üzleti célú tőkekihelyezések aránya napjainkban a nulla körül mozog. Mellesleg a befektetők 57-60 %-a külföldről érkezett, így alapvető érdekünk, hogy ne forduljanak el tőlünk, újabbakat csalogassunk ide, az itt lévőket pedig tereljük abba az irányba, hogy visszaforgassák a megtermelt hasznot.

Ennek megfelelően a "Smart Hungary" 3 pontot tartalmaz.

Olyan befektetési adókedvezmény-rendszer, amely a közelgő uniós belépés miatt összhangban van az EU-követelményekkel. Röviden szólva fejlesztési adókedvezményeket kívánnak nyújtani, mértékük arányban lesz a beinvesztált összeg nagyságával, illetve a beruházás időbeni lejáratával. (A statisztikai átlagot tekintve az évi befektetések 20 %-át teszik ki az adókedvezmények.)


Költségvetési támogatások. Ez esetben nem a be nem fizetett adókkal ösztönöznének, hanem meghatározott célokra adnának központi eszközöket. Pl. a képzéshez, hiszen főként Nyugat-Magyarországon fogyóban a szakképzett munkaerő. Vagyis ha az érintett cégek az oktatás támogatásán keresztül közreműködnek az adott körzet foglalkoztatásának jelentős bővítésében, akkor jogosultak ilyen szubvencióra.

A másik elképzelés az, hogy az állam ipari telephelyeket vesz, és azokat kedvezményesen bérbe adja olyan cégeknek, amelyek nem akarnak ilyen célokra nagy összegeket lekötni.

A két feladatra évi 20-30 milliárd forintot terveznek fordítani.


A hatósági eljárások egyszerűsítése a befektetések engedélyezése során, a bürokrácia leépítése.
Csillag István rámutatott, hogy a program elfogadása két következménnyel jár majd:

A térség államai közül utolsóként immár Magyarország is eleget tesz a beruhások támogatásával kapcsolatos uniós előírásoknak.


Az elképzelés az, hogy 2003-ban a befektetések aránya érje el a GDP legalább 10 százalékát, mivel meg kell állítani a mostani negatív folyamatot, hiszen ez az arány a jövőbe vetett hitet is tükrözi.
Egyébként előreláthatólag augusztus végéig hasonló csomag készül a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, valamint később a sztrádaépítéssel összefüggő infrastrukturális fejlesztések előmozdítására is.