- … de mi van, ha nem tudunk havonta félretenni?
Tudni kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív évek alatt csak veszteséggel lehet hozzáférni. Tehát ha a nyugdíj előtt hozzányúlunk a befektetéshez, akkor az adókedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnünk, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor még kamatadót is fizethetünk. Érthető módon sokan bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy éveken keresztül félre tudnak-e tenni egy fix összeget minden hónapban. Több megoldás is van ebben az esetben. Például nem muszáj rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötni, dönthetünk akár egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ez már 20 ezer forinttal elindítható, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapjuk a megtakarítást. Ha pedig úgy döntünk, hogy minden hónapban félreteszünk, azaz egy rendszeres díjas terméket választunk, kezdhetünk egy alacsonyabb összeggel, például havi tízezer forinttal is, amelyet később megemelhetünk, vagy eseti díjjal is kiegészíthetünk - mutat rá az UNION.
- Minden negyedik ügyfél bukja az állami támogatást – 2 fontos határidőre kell figyelni
Akinek még nincs nyugdíjbiztosítása, az december 31-ig kötheti meg a szerződést, és fizethet be arra egy tetszőleges összeget. Így már az idei évre is megkaphatja az akár 130 ezer forint adójóváírást. Van azonban még egy fontos határidő: az adóvisszatérítés nem jár automatikusan, hanem az SZJA-bevallásban kell majd igényelni a pénzt, következő év május 20-ig. Ezt minden negyedik ügyfél elmulasztja, ami miatt ők bukják a nekik járó összeget, tehát érdemes figyelni a határidőre - derül ki az UNION Biztosító cikkéből.
- Dönthetünk: nulla kockázat vagy magasabb hozam?
Aki nyugdíjbiztosítást köt, két típus közül választhat:
- Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás egy minimum hozamot garantál a megtakarításra – igaz, a mostani környezetben ez nem túl sok –, viszont előre tudható, hogy a befizetésekkel, az adóvisszatérítéssel és a hozamokkal együtt, minimum mennyi pénzünk lesz, amikor nyugdíjba megyünk majd. Így tehát semmit sem veszíthetünk, de a megtakarításunk összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalunk.
- Ha 15-20, vagy akár még 30 évünk is van a nyugdíjig, akkor érdemes szétnézni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek nem garantálják a hozamot, ám a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben 8-10 százalékos éves hozamot is Márpedig egy pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. De nem szabad elfelejteni: hosszú távon magasabb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető el!
- Milliós különbségek: figyeljünk a költségekre is!
A kockázat és a hozam mellett a költségekre is érdemes figyelni, amikor nyugdíjbiztosítást választunk, mert az egyes termékek költségei nagyon eltérők lehetnek, így évek alatt szintén akár milliós különbségek adódhatnak. Ezért az MNB honlapján elérhető teljes költségmutatók (TKM) segítségével mindenképpen célszerű
összehasonlítani az egyes nyugdíjbiztosítások éves átlagköltségét. Minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott termék költsége.
A legfontosabb, hogy bármilyen kis összeggel is, de minél előbb érdemes elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, mert még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell tízezreket félretenni havonta, ha elég korán elkezdjük a rendszeres spórolást - olvasható az UNION Biztosító cikkében.
