A BUSINESSEUROPE elnöke, Emma Marcegaglia Athénban találkozott az Európai Unió soros elnökségét júniusig ellátó Görögország miniszterelnökével, hogy személyesen tolmácsolja a legnagyobb európai munkaadói szervezet következő fél évre szóló javaslatait. A BUSINESSEUROPE, amelynek hazai tagszervezete a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a bankunióval kapcsolatos döntések véglegesítése mellett az ipari versenyképesség erősítését, a munkapiaci reformokat, az energia- és klímapolitika átgondolását, az európai egységes piac fejlesztését, illetve az új piacok felé való nyitást tartja a következő hónapok legfontosabb feladatainak. (Korábban például arra hívták fel a figyelmet, hogy ezermilliárdos károkat okoz a munkahelyi stressz.)
Különleges pillanatban vette át az Európai Unió elnökségét Görögország, a tavaszi európai parlamenti választások és az Európai Bizottság megbízásának utolsó hónapjai ugyanis kihívásokkal teli gazdasági környezetben zajlanak majd. Rendkívül fontos a függőben lévő ügyek minél gyorsabb elrendezése 2014 első negyedévében, hogy a választások után a gazdasági növekedéshez ideális környezet lehessen Európában. A brüsszeli székhelyű BUSINESSEUROPE ezért is biztatja a görög elnökséget a közelmúlt döntéseinek megvalósítására a versenyképesség helyreállításának érdekében, ami nélkülözhetetlen a további növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.
A megfelelően működő bankunió és hatékony Gazdasági és Monetáris Unió elengedhetetlen feltételei a vállalatok tőkéhez jutásának, a pénzügyi krízisek elkerülésének és a határokon átívelő kereskedelem támogatásának. Az Európai Tanács decemberben megkötött megállapodása a bankunióról fontos lépést jelentett ennek elérésében, ezért a BUSINESSEUROPE rendkívül fontosnak tarja a kompromisszum formális elfogadását is még az európai választások előtt. A fenntartható növekedéshez ugyanakkor további strukturális reformok is szükségesek, amelyek elősegítésében szintén számít a szervezet a görög elnökségre.
A legnagyobb európai munkaadói szervezet a kontinens ipari versenyképességének erősítésében látja a munkahelyteremtés kulcsát, amely előtérbe is került a döntéshozatali folyamatok során, még mindig mély szakadék észlelhető azonban a célok és a valódi politikai tevékenység között. Annak érdekében, hogy ez megszűnjön, az újraiparosítás priorizálása szükséges minden politikai területen és uniós döntéshozói szinten egyaránt. A BUSINESSEUROPE ezért a Versenyképességi Tanács szerepének felértékelését tanácsolja a görög elnökség számára.
A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elválaszthatatlanok egymástól, ezért a következő hónapok munkaerő-piaci reformjainak a munkahelyteremtés megkönnyítésére kell koncentrálniuk. A legégetőbb feladat a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, amelynek érdekében a brüsszeli szervezet szerint a munkaadói terhek növelésének megakadályozása, esetleges csökkentése szükséges a következő időszakban.
Stratégiai fontosságú az ipari versenyképesség növelésében az energia- és klímapolitika helyes irányba terelése. Ennek biztosítását a BUSINESSEUROPE a 2030-as Energia és Klíma Keretrendszer kialakításában látja. A szervezet szerint nagy óvatossággal kell meghatározni a 2030-ig elérni kívánt szén-dioxid-kibocsátási szintet, melynek reálisnak és minden tagország által elfogadhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a tagországok iparai a globális piacokon is versenyképesek lehessenek, a görög elnökségnek dolgoznia kell az európai belső energiapiac hatékonyságán is.
Az egységes piac fejlesztésének érdekében a következő hónapokban is arra kell ösztökélni a tagországokat, hogy tartózkodjanak a gazdasági protekcionizmustól, és aktívabban vegyenek részt a piac minél jobb működéséért folytatott munkában.
Harmincmillió európai munkahely függ az unió exportpiacától. Ez az adat is jól mutatja, hogy elengedhetetlen az európai vállalatok lehetőségeinek bővítése a világpiacon. A BUSINESSEUROPE ezért azt javasolja a görög elnökségnek, hogy támogassa az európai közvetítőket a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség kialakításában. Egy sikeres megállapodás akár 86 milliárd euróval növelhetné az unió éves gazdasági termelékenységét, 28 százalékkal növelhetné az EU exportját, és munkahelyek ezreinek megteremtéséhez járulhatna hozzá.
