2004. június–augusztus közötti időszakban a 15–74 éves népesség 53,8%-a volt jelen a munkaerő­pi­acon, ebből 3 millió 904 ezren foglalkoztatottként, 247 ezren pedig munkanélküliként. A nemzetközi össze­hasonlításban használt, 15–64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 56,8%, a hazai nyug­díj-szabályok szerinti 60,1% volt. (2003-ban a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája az EU-15-ben 64,4%, az EU-25-ben 62,9% volt, mely utóbbi csoporton belül Magyarország 57%-os értékénél csak Lengyelország, Olaszország és Málta hasonló mutatója alacsonyabb.)

2004 eddig eltelt időszakát a foglalkoztatottság stagnálása jellemzi. Az év első nyolc hónapjában a fogl­al­koztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer főnek felelt meg, ami lényegében megegyezik az el­őző év azonos időszakival (3 millió 902 ezer fő). A 2003 június–augusztusi lokális foglalkoztatási csúcs­nál az ez év azonos időszaki foglalkoztatotti létszám 38,9 ezer fővel alacsonyabb.

A munkanélküliek száma az éven belül összességében kismértékben csökkent, a változás azonban nem volt nagyobb a szezonális hatással indokolhatónál. A június–augusztusi munkanélküliségi ráta 5,9%, ket­tő tized százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakinál. (A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 7,9%-ot, az EU-25-ben 8,8%-ot ért el.) A mun­ka­nélküliség vizsgált időszaki alakulása részben a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok álláskereséssel töltött idejének meghosszabbodásával hozható összefüggésbe, amit jelez, hogy a 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 16,3%-ra változott, azaz 3,1 százalékponttal nőtt a bázisidőszaki értékhez képest. (Az EU-15-ben a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 15,7%, az EU-25-ben 17,8% volt.)

A munkanélküliek 44,5%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, 1,6 százalékponttal több az elő­ző év azonos időszakinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg.