Szűcs Erika az Út a munkához program elemeit ismertetve beszámolt arról, hogy a jelenlegi 200-210 ezres segélyezetti kör nagyjából a felére csökkenne a munkára való ösztönzéssel. Az önkormányzatok eddigi közmunkaprogramjainak tapasztalatait felhasználva alakulna át a segélyezési és közfoglalkoztatási rendszer, amelynek forrása az eddiginek több mint háromszorosa lehet.
A rendszeres szociális segélyezés kasszájának egyharmadát kívánják ide átcsoportosítani, a közcélú foglalkoztatottak járulékát a munkaerőpiaci alapból szintén hozzátennék, s mindezt az önkormányzati közhasznú programok önrészével egészítenék ki. Fontos célnak nevezte, hogy "a közcélú munkát szeretnénk az értékteremtés felé terelni".
Vagy munka, vagy pénz
Megváltozna az önkormányzatok érdekeltsége is, így például a munkát vállalni valóban nem tudó segélyezettek esetén a települések önrésze 10 százalék lenne, amit a központi költségvetésből lehívható 90 százalék egészítene ki, de 20 százalék volna az önrész, ha az önkormányzat ment fel valakit a munka alól. A közfoglalkoztatás esetén megszűnik a most még meglévő korlát, a foglalkoztatott bére és járulékai együtt képezik majd a támogatás alapját, amelyhez 5 százalék önerő mellett 95 százalékot biztosítana az állam.
Ha a foglalkoztatást nem lehet biztosítani, közfoglalkoztatást pótló támogatást vezetnének be, amely várhatóan a nyugdíjminimumnak megfelelő összeg lesz. Ezzel is szeretnék távolítani a munkaképes népesség esetén a segélyt a tényleges munkavégzésért járó összegtől - mondta.
