24,5 milliárd euróval mentenék a bankokat

Több mint 24 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely - a többiek nevében is - pénteken Londonban hivatalosan bejelentette a kezdeményezést.

Az IMF örül

Segíteni fog csillapítani a pénzügyi válságnak a régióbeli hiteláramlásra gyakorolt hatását a három vezető nemzetközi pénzintézet által pénteken Londonban bejelentett új kelet-európai finanszírozási program - foglalt állást a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Dominique Strauss-Kahn főigazgató szerint a közös program segítséget fog nyújtani az egyes pénzintézeteknek, valamint szektoroknak, miközben az IMF-hitelezés továbbra is támogatni fogja az országokat makrogazdasági szinten. "Mindkét vonatkozásnak fontos szerepe van a térség támogatását célzó szélesebb többoldalú, valamint a kétoldalú erőfeszítésekben" - fogalmazott Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezetője kinyilvánította, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények a jövőben is szorosan egyeztetik egymással régióbeli tevékenységüket. Az IMF és a multilaterális fejlesztési bankok által nyújtott hitelek, ahogy ez eddig is volt, a válságban levő országok megsegítését célzó közös finanszírozási csomagok részei lehetnek - tartalmazza Strauss Kahn közleménye.

Londoni elemzői vélemény szerint a csomag egyértelműen kedvező, de végleges kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a térségi reálgazdaságot segítse, és az euróövezeti anyabankok ne tekintsék helyi érdekeltségeik alternatív finanszírozási forrásának. A pénteki EBRD-közlemény szerint összesen 24,5 milliárd euróig terjedő finanszírozási csomagról van szó, amelyhez az EBRD mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank járul hozzá. A londoni bank szerint a terv a válságra adott nemzeti szintű válaszlépéseket egészíti ki. Célja "gyors, nagyarányú és összehangolt" pénzügyi segítség a reálgazdaságnak - különösen a kis- és közepes vállalatoknak - nyújtandó hitelezés támogatására, magánbankokon keresztül.

A legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. Az EIB 11 milliárd eurós finanszírozásából 5,7 milliárd euró máris hozzáférhető "gyors szétosztásra"; további 2,8 milliárd eurónyi finanszírozást az intézet várhatóan április végéig hagy jóvá, és ezen felül is várhatók még kiutalások. A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére.

Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak - és közvetlenül a kis- és középvállalatoknak -, befektetés, valamint adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában. Thomas Mirow, az EBRD elnöke a bejelentéshez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a csomagban részes pénzintézetek azért léptek, mert kiemelt felelősséggel viseltetnek a térség iránt. Hozzátette: Európa integrációja hosszú évek óta a jólét és kölcsönös előnyök forrása, ezért nem szabad megengedni a folyamat visszafordulását.

Az EBRD már a hét közepén, éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy jóllehet tavaly - az 1998-as orosz fizetési válság óta először - veszteséges volt, ennek ellenére azonban az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. A bank már az eredmény-beszámolóban is jelezte, hogy az idei évre szánt összegből a legtöbbet a kelet-európai pénzügyi szektor támogatására fordítja: erre a célra 3 milliárd eurót irányoz elő a 2009-es terv. Az MTI kérdésére pénteken, az EBRD londoni székhelyén elmondták: ez az összeg már része a pénteken bejelentett, két évre szóló, 6 milliárd eurósra tervezett térségi banksegítő csomagnak. A vállalati szektornak 1,5 milliárd euró, infrastrukturális és energiaipari fejlesztésekre 2,5 milliárd euró jut az idei EBRD-finanszírozásokból.

Több pénz kellene

A 4cast nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport pénteki értékelése szerint az aznap bejelentett 24,5 milliárd eurós csomag jelentős, ha ezt a pénzt a térségi reálgazdaság kapja. Ha az összeget az egyes országok között a GDP-értéknek megfelelő arányossággal osztják el - és Ukrajna, Oroszország, valamint más egykori szovjet tagköztársaság nem kap belőle -, akkor Magyarországnak, Csehországnak és Romániának két év alatt egyenként 3-4 milliárd euró, Lengyelországnak csaknem 9 milliárd euró, Szlovákiának 2 milliárd euró, a balti köztársaságoknak és Bulgáriának 0,5-1 milliárd euró jut. A 4cast londoni elemzői szerint ennek az elvi elosztási becslésnek az alapján a Magyarországra jutó éves összeg például a pénzügyi szektoron kívüli magyar vállalati szféra tavalyi teljes hitelfelvételének 35 százalékát, vagy a teljes magyarországi vállalati és lakossági hitelkihelyezés 12,5 százalékát tenné ki.

A cég szerint felmerül azonban az a kérdés, hogy a térségben aktív külföldi tulajdonú bankok milyen mértékben tekintik majd a csomagot saját hitelkihelyezési tevékenységük helyettesítő finanszírozási forrásának, vagyis egy euróövezeti bank nem fogja-e például vállalati ügyfeleit EBRD-kölcsönök felé terelni. Ha a részleteket úgy alakítják ki, hogy ezt nem lehet kizárni, akkor a csomag, vagy annak egy része "kvázi euróövezeti bankkisegítő csomaggá" alakulna, ahelyett, hogy a kelet-európai reálgazdaságot segítené, áll a 4cast pénteki londoni elemzésében.

A cég szerint az EBRD-EIB-Világbank pénzügyi csomag "határozottan kedvező" fejlemény a térségi reálgazdaságnak, de nem kínál megoldást minden bajra. A 4cast londoni elemzőinek megfogalmazása szerint "számos olyan lyuk maradt, amelyeket más zsebekből kell betömködni", és például a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc által felvetett 180 milliárd eurós EU-alap "inkább hasonlít" arra az összegre, amely a megoldást jelenthetné.

Véleményvezér