Az ország statisztikai intézete (Turkstat) adatai szerint szeptemberben az árak 1998 júliusa óta a legnagyobb mértékben, éves viszonylatban 83,45 százalékkal nőttek. Augusztusban 80,2 százalékos volt az infláció.
A lakhatás és a rezsi ára 84,7 százalékkal, a közlekedési szolgáltatások 117,7 százalékkal, az energiaárak 133 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 93,1 százalékkal drágultak.
A fogyasztói árak szeptemberben 3,08 százalékkal nőttek augusztushoz képest, amikor 1,5 százalékos emelkedést jegyeztek fel. Egy független szakértőkből álló szervezet a statisztikai hivatalénál jóval nagyobb, 185,27 százalékos éves inflációt mért szeptemberben.
Az infláció ütemének növekedése ellenére a török jegybank szeptemberben 13 százalékról 12 százalékra csökkentette az alapkamatot. A török jegybank ezzel már a második egymást követő hónapban csökkentette az irányadó kamatot, amelyet tavaly decembertől idén augusztusig szinten tartott.
A Standard & Poor's az eddig is a magasan spekulatív "B pluszról" egy fokozattal "B"-re rontotta Törökország adósi besorolását, amit "stabil" kilátással látott el. Törökország adósi minősítése ezzel Mongólia és Egyiptom szintjére került.
Az S&P egyebek között Törökország rendkívül laza monetáris politikája, alacsony nettó devizatartaléka és államháztartási hiányának növekedése alapján döntött a besorolás rontásáról. A hitelminősítő szakértői szerint a jövő évi parlamenti és elnökválasztás előtt a török döntéshozók a növekedést helyezik előtérbe a pénzügyi és monetáris stabilitás helyett.