A termelés volumene szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index szerint decemberben az előző hónaphoz képest 0,1%-kal, az előző év azonos időszakához viszonyítva
- csupán munkanap-hatástól tisztított index alapján - pedig 6,9%-kal nőtt.Az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül 2002-ben a csekély súlyú bányászat termelése 9,1%-kal maradt elaz egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipari termelés volumene 2002-ben az ipari konjunktúra gyengülése ellenére is 3,6 %-kal emelkedett, a decemberi növekedés pedig az éves átlagnál magasabb volt (13,3%). 2002-ben a feldolgozóipar 14 alága közül kilencben növekedést (ebből ötben a feldolgozóipari átlag felettit), egyben gyakorlatilag stagnálást, négyben csökkenést figyelhettünk meg. Az ágazatok közül legnagyobb mértékben, 32,0%-kal a feldolgozóipar mintegy hat százalékát képviselő gép, berendezés gyártása nőtt. Az év minden hónapjában kiemelkedő teljesítményt nyújtó alágban 2001-hez képest a növekedési ütem jelentős gyorsulása következett be. Az évek óta egyenletes növekedést produkáló gumi-, műanyag termék gyártása is jelentősen, 10,9%-kal emelkedett, az export egész évi kedvező alakulásának köszönhetően.
A feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő villamos gép, műszer gyártása kisebb mértékben, 4,8%-kal nőtt, de a növekedés mértéke az előző évekhez képest számottevően lassult. A feldolgozóipar másik két, jelentős súlyt képviselő ágazata közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelése csekély mértékben, 1,9%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a járműgyártás volumene alig haladta meg a bázisév szintjét (1,1%), tükrözve az iparág világpiaci helyzetét.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelésének 2002. évi stagnálása (100,4%) az első félévi számottevő volumennövekedés, illetve a második félévi erőteljes csökkenés mellett alakult ki. A textília, textiláru gyártásának termelése 3,2%-kal csökkent, amely az iparág kedvezőtlen értékesítési lehetőségeit mutatja.

A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában 3,4%-os visszaesés figyelhető meg az ágazat elhúzódó válságának következtében. Legnagyobb mértékben, 8,8%-kal a termelésben kis súlyt képviselő bőrtermék, lábbeli gyártása maradt el a 2001. évitől.

2002-ben a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás teljesítménye 1,1%-kal csökkent. A visszaesés oka egyrészt az előző évinél kedvezőbb időjárás (éves szinten a fűtési időszakban a napi középhőmérséklet 2002-ben magasabb volt, mint 2001-ben), valamint a gazdaság termelőszektorának mérsékeltebb energiafelhasználása volt.

2002-ben a teljes ipari értékesítés 52,1%-a, a feldolgozóipari értékesítés hat tizede került exportra. A feldolgozóipari export 5,8%-kal volt magasabb, mint 2001-ben. A feldolgozóipari exporton belül négy alág növekedése meghaladta az átlagot, csökkenés pedig négy alágban figyelhető meg. Hasonlóan a termeléshez, a legnagyobb mértékű exportvolumen-bővülést (48,6%) a gép, berendezés gyártása nyújtotta és jelentősen, 19,0%-kal növelte kivitelét a gumi-, műanyag termék gyártása. A feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari kivitel több mint 40%-át képviselő villamos gép, műszer gyártása 5,5%-kal haladta meg előző évi külpiaci eladásait, az exportnövekedés üteme azonban az előző évekhez képest jelentősen mérséklődött. Ugyanakkor az előző évi visszaesés után a vegyi anyag, termék gyártásának kivitele 2002-ben 8,9%-kal emelkedett. A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának külpiaci eladásai 3,4%-kal maradtak el az előző évitől. Legnagyobb mértékű visszaesést (7,9%) a bőrtermék, lábbeli gyártásának exportjában regisztráltunk.

2002-ben az export több mint felét (51,7%) az ipari vámszabad területeken működő szervezetek adták. Ezeknél a vállalkozásoknál az átlagnál alacsonyabb, 4,1%-os exportemelkedés figyelhető meg.

Az ipar teljes belföldi eladásaiból 73%-kal részesülő feldolgozóipar belföldi értékesítése 2002-ben gyakorlatilag az előző év szintjén mozgott (101,0%). A feldolgozóipar belföldi értékesítésében, 2002-ben az alágak teljesítménye nagy szóródást mutat. A 14 alág közül hatban növekedés, egyben stagnálás, hétben pedig visszaesés tapasztalható. A növekedési rangsort a belföldi értékesítésben csekély súlyú, máshova nem sorolt feldolgozóipar vezeti 32,3%-os növekedéssel a bútorgyártás alágazat kiemelkedő hazai értékesítésének köszönhetően. A második helyre – a feldolgozóipari termelésben és exportban első – gép, berendezés gyártása került 13,3%-kal. A feldolgozóipari belföldi értékesítés mintegy harmadát képviselő, ezzel legnagyobb alága, az élelmiszer, ital, dohány gyártása 3,2%-kal növelte hazai eladásait.

A második legnagyobb súlyú (a feldolgozóipar belföldi értékesítésének több mint egy tizedét adó) alág, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása belföldi eladásaiban 2,3%-os volumencsökkenést regisztráltunk. Legnagyobb mértékben, 7,4%-kal a villamos gép, műszer gyártásának belföldi értékesítése maradt el az előző évitől.

2002 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új megrendelései, hasonlóan az előző hónaphoz, jelentősen, 18,1%-kal nőttek. Az új belföldi megrendelések kismértékben, 2,7%-kal, az új exportrendelések kiugróan, 22,2%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 6,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2002-ben 1,9%-os létszámcsökkenés mellett 5,1%-kal volt magasabb, mint 2001-ben.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés 2002-ben legnagyobb mértékben a dél-dunántúli, valamint az észak-alföldi régióban bővült 8,0%, illetve 7,9%-kal. Kisebb mértékű, 4,8%-os növekedés figyelhető meg a nyugat-dunántúli körzetben is. Csökkenést ebben az esztendőben csak az észak-magyarországi régióban (1,2%) regisztráltunk.