A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91.§ (1) bekezdés e) pontja alapján a Kormány a lakáscélú támogatások szabályainak módosítására a következőket rendeli:
A lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 106/1988. (XII. 26) MT-rendelet (a továbbiakban: R) 5.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (5) bekezdés hatályát veszíti:
„(1) Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió forintot meg nem haladó összegű – telekár nélkül számított – építési költségek vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására házaspár vagy gyermekét nevelő személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tíz millió forint összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam 10 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatás igénybevételére az 1.§ (3)–(7) bekezdéseit nem kell alkalmazni."
Az R a következő, 5/A.§-sal egészül ki:
„5/A.§ (1) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére értékesítés vagy bérbeadás céljából lakást építtet, és vállalja, hogy a lakást legalább 20 évig bérbe adja, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg.
(2) A bérbeadás céljára építtetett lakások esetén – a települési önkormányzatot (továbbiakban: önkormányzat) és a lakásszövetkezetet kivéve – az építtetőt a kamattámogatás csak abban az esetben illeti meg, amennyiben vállalja, hogy a kamattámogatás igénybevételével létrehozott bérlakást a vele tulajdonosi kapcsolatban vagy munkaviszonyban nem álló magánszemély részére bérbe adja és ennek nem teljesítése esetén az igénybevett támogatást kamataival együtt visszafizeti.
(3) Az építési költségek legfeljebb 70%-át kitevő és tíz millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig az 5.§-ban foglalt kiegészítő kamattámogatást kell alkalmazni.
(4) Az e §-ban foglalt kamattámogatásra az 1.§ (3)–(7) bekezdéseit, a 3.§ (3)–(6) bekezdéseit és a 6.§ (1) bekezdésének a személyi feltételek igazolásáról szóló rendelkezéseit és a (4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
Az R a következő 7/A.§-sal egészül ki:
(1) Az állam az 1999. évi téli és a 2000. évi tavaszi ár vagy belvíz következtében megrongálódott, illetve megsemmisült lakóépület tulajdonosának az épület helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához a hitelintézettel 2000. december 31-ig megkötött szerződése alapján felvett kölcsönre kiegészítő kamattámogatást nyújt az 5.§-ban foglalt pénzügyi feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő kamattámogatást az veheti igénybe, akinek az ár vagy belvíz által okozott károkat szenvedett ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője, a károk felméréséről készült nyilvántartás alapján igazolja a kiegészítő kamattámogatásra való jogosultságát."
Az R 12.§-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építkezés idejére és a 3/A.§ (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre és az adó-visszatérítési támogatásra az állam javára, valamint teljes visszafizetésükig a 4. és 5.§-ok alapján felvett kölcsönök összegéig az azt nyújtó hitelintézet javára – azok biztosítékaként – az épülő, a felépült, a korszerűsített, bővített vagy megvásárolt lakást jelzálogjog terheli. A kölcsönt nyújtó hitelintézetet a jelzálogjog az államot megelőző ranghelyen illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig a jelzálogjog jogosultja javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyeztetést a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
(5) Ha a támogatást nyújtó hitelintézet utóbb a 4.§ vagy az 5.§ alapján kölcsönt, vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlannyilvántartásba."
Az R a következő címmel és 12–25.§-okkal egészül ki, egyidejűleg az eredeti 12–15.§-ok számozása 26–29.§-ra és az eredeti IX. cím számozása X-re változik:
A települési önkormányzatok (továbbiakban: önkormányzat) támogatása bérlakás állományuk növelése érdekében
1. Támogatási jogcímek
12. §
(1) Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból (a továbbiakban: Előirányzat) a következő jogcímeken (a továbbiakban: jogcímek) igényelhetnek pályázat útján támogatást az önkormányzatok:
a. Szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, lakás vagy lakóház építésére, vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakás célra történő átalakítására.
b. Költség-elven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából, lakás vagy lakóház építésére, vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakás célra történő átalakítására nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás olyan lakás visszavásárlására, amelyet az önkormányzat korábban elidegenített.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha az önkormányzat vállalja a 15.§ 4. bekezdésében szereplő pályázati kiírás szerinti költség-elvű lakbér alkalmazását.
13. §
(1) Az Előirányzatot a Gazdasági Minisztérium kezeli.
(2) Az Előirányzat központi bevételeinek és kiadásainak mértéke az éves költségvetésről szóló törvényben e célra jóváhagyott előirányzat.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Előirányzat bevételeit képezik:
a. az Előirányzat javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
b. a bel- és külföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból az Előirányzat javára teljesített önkéntes befizetések (az önkéntes befizetések felhasználásának a 12.§ szerinti jogcímét a felajánló meghatározhatja);
c. külön jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.
(4) Az Előirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolításaira a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(5) A Gazdasági Minisztérium az Előirányzat felhasználásáról időközi mérlegjelentést, évközi és éves beszámolót készít a költségvetési szervek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályok előírásai szerint.
(1) Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok részére nyújtható támogatás.
(2) Az Előirányzatból kell finanszírozni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével kapcsolatos költségeket.
(3) A tárgyévben szerződéssel lekötött támogatás folyósítása a következő évekre átvihető.
15. §
(1) Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók.
(2) A Kormány felhatalmazza a gazdasági minisztert e rendelet alapján nyilvános pályázati felhívás közzétételére.
(3) A pályázati felhívást a Magyar Közlönyben, az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben, az Önkormányzatok Közlönyében és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell megjelentetni.
(4) A pályázati felhívásnak, illetve a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelmény rendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok, és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költség-elvű lakbérszámítás módszerét.
(1) Pályázatot csak önkormányzatok nyújthatnak be.
(2) A pályázatot a Gazdasági Minisztérium pályázati felhívásban megjelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani.
(3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.
(4) A pályázó önkormányzatok írásban megállapodást köthetnek olyan természetes és jogi személyekkel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: együttműködő szervek), melyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létrehozandó támogatási szerződés lezárásától számított legalább húsz évig teljes mértékben az önkormányzat tulajdonában maradó otthon vagy bérlakás létesítésében vagy üzemeltetésében.
(1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat.
(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a. a pályázó önkormányzat azonosító adatait,
b. a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program megvalósítási helyét és időtartamát, a bérlakás létesítés beruházási költségét, az önkormányzati hozzájárulás mértékét, a megvalósítás részletes leírását,
c. a projekt megvalósulásának időigényét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét,
d. több önkormányzat összefogása esetén a 17.§ (2) bekezdésében meghatározott megállapodás tényét,
e. együttműködő szervek bekapcsolódása esetén a 16.§ (4) bekezdésében meghatározott megállapodás másolati példányát,
f. a lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a jövedelemfüggő lakásfenntartási támogatás mértékéről szóló önkormányzati rendeletet,
g. a képviselő testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú bérlakás-állomány növeléséről,
h. a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat.
(2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:
a. a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, az önkormányzati források meglétéről;
b. 60 napnál régebbi, még fennálló köztartozásairól;
c. a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is);
d. annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók;
e. arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.
(3) A pályázónak írásban vállalnia kell, hogy biztosítja a 12.§ szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a lakások bérlakásként történő hasznosítását a létesítésétől számított legalább 20 évig.
(4) Az önkormányzat köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a Gazdasági Minisztériumot a támogatási szerződés szerint tájékoztatni.
(1) A támogatás nyújtásáról a Lakásügyi Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján a gazdasági miniszter dönt.
(2) A Bizottság egy-egy tagját a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az ifjúsági és sportminiszter, az igazságügyi miniszter, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a szociális és családügyi miniszter, a Lakáspolitikai Tanácsadó Testület elnöke jelöli ki. A gazdasági miniszter jelöli ki a Bizottság további tagjait és nevezi ki annak elnökét.
(3) A Bizottság ügyrendjét a gazdasági miniszter hagyja jóvá.
(4) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait, továbbá a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntést hozó gazdasági miniszter részére.
(5) A pályázat eredményéről a pályázó önkormányzatok a döntést követő 15 munkanapon belül írásban kapnak értesítést.
(6) Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a Magyar Közlönyben, az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben, az Önkormányzatok Közlönyében, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni.
20. §
(1) Az Előirányzatból vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.
(1) Támogatás kizárólag azon pályázó önkormányzat részére nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek.
(2) Az önkormányzat a 12.§-ban meghatározott jogcímekre a következők szerint igényelheti a támogatást:
a. az az önkormányzat, ahol az adott évben a jövedelem-differenciálódás mérséklése érdekében a költségvetési törvény alapján a központi költségvetési kapcsolatból származó források csökkentésre kerültek, a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 70%-ára igényelhet támogatást.
b. minden egyéb esetben a bérlakás létesítéséhez szükséges beruházási költség legfeljebb 80%-ára igényelhető támogatás.
(3) A fővárosi kerületek esetében a főváros egészére kiszámított differenciálódás mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzat saját forrásának kell tekinteni az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, (amely lehet önkormányzati saját forrásból származó készpénz, valamint e támogatáson kívül más költségvetési forrásból nyújtott támogatás, továbbá hitel), az önkormányzat tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely e projekt megvalósításához szükséges.
(5) A pályázat benyújtása előtt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb program esetén az első pénzügyi kifizetés időpontját kell tekinteni.
22. §
(1) A támogatást elnyerő önkormányzattal a Gazdasági Minisztérium szerződést köt a támogatás folyósításáról, annak módjáról, továbbá a pályázatban vállaltak megvalósításának üteméről és határidejéről, a támogatással való elszámolás szabályairól, a felhasználás ellenőrzéséről, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeiről (továbbiakban: támogatási szerződés).
(2) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 18.§ (2) bekezdésében szereplő önkormányzati nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható.
(3) A támogatás visszavonása esetén, az önkormányzatnak a már igénybevett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelt összegben kell visszafizetni.
(4) A támogatás visszavonására és a kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítését azonnali beszedési megbízás alkalmazásával a Előirányzat javára kell teljesíteni.
(1) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, az önkormányzat által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, illetve ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítésigazolásban az önkormányzat nyilatkozni tartozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően teljesültek, a források rendeltetésszerűen és maradéktalanul a szerződésben meghatározott feladatra kerültek felhasználásra.
(2) A folyósítás az önkormányzat által készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzését követően.
(3) A támogatás folyósítását az önkormányzat részére a Magyar Államkincstár a Gazdasági Minisztérium rendelkezése, utalványozása alapján végzi.
(4) A kifizetés nem rendelhető el, illetve nem teljesíthető, ha az önkormányzatnak az utalványozás időpontját megelőző nappal bezárólag 60 napnál régebbi köztartozása van, erről minden számla benyújtása esetén az önkormányzatnak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennálltáig.
A támogatott program akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt feladat a szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be az önkormányzat a Gazdasági Minisztériumnak.
25. §
(1) A támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítését, a támogatások rendeltetésszerű felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik. A Gazdasági Minisztérium vagy az általa meghatalmazott megbízott a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben rögzített cél megvalósulását ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat köteles a támogatás forrásainak felhasználását – ellenőrzés céljából – elkülönítetten nyilvántartani.
(3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott bérlakásra 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Magyar Állam javára. A bejegyzést a Gazdasági Minisztérium kérelmezi.
(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a településen lévő lakóépületek fenntartására, felújítására és létesítésére használhatja fel."
Az R 15.§-ának (3) helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli a IX. fejezet kivételével. A IX. fejezettel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Gazdasági Minisztérium képviseli."
Ez a rendelet 2000. július 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az 51/1985 (XII. 27) PM-rendelet hatályát veszíti azzal, hogy rendelkezéseit a már megkötött szerződésekre alkalmazni kell. Az 1.§ rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni, amennyiben a lakásra hitelintézet kölcsönt még nem nyújtott.
Orbán Viktor
miniszterelnök
