A III. negyedévben a 18,4 ezer üzletnyitással szemben 18,2 ezer üzlet fejezte be működését. A vizsgált időszak végén az üzlethálózat eladóterének összesített alapterülete 16,7 millió m2, az egy üzletre jutó átlagos alapterület 101 m2 volt, ami az előző év végi állapothoz képest egyaránt 1-1%-os növekedést jelentett.
A III. negyedévben megnyílt legnagyobb kiskereskedelmi létesítmény a 2004 negyedik bevásárlóközpontja, a budapesti Savoya Park volt, melyben újabb Auchan hipermarketet is nyitottak, és mely helyet ad a negyedik negyedévben megnyíló OBI-szakáruháznak is. A hipermarketek sorát az Interspar Keszthelyen, a Tesco Salgótarjánban és Ajkán gyarapította. A szakáruházak közül a Baumax már Budapest harmadik kerületében és új kecskeméti címén is várja vásárlóit, míg az OBI vértesszőlősi egységét bezárva Tatabányán nyitotta meg kapuit.
Jelentős részben az új, nagy alapterületű létesítmények hatására az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban a telítődéshez közeli állapot jelei mutatkoznak. Évről évre csökken az üzletszám növekedésének üteme, miközben egyes negyedévekben, régiókban, illetve üzlettípusokban már csökkenés tapasztalható. A 2004. szeptember végén működő üzletek száma csak 0,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. 2004. I. negyedévben 0,2%-os üzletszámcsökkenés következett be, a II. negyedévben közel ekkora növekedés volt, míg a III. negyedévben a bővülés csak 0,1%-ot ért el.
Területi elhelyezkedés szerint vizsgálva, a harmadik negyedévben tovább fokozódott az országos üzletállomány közép-magyarországi régióba történő koncentrálódása. A III. negyedévi csekély üzletszám-növekedés 76%-a a központi régióban következett be: 81 üzlettel nőtt Budapest, 72-vel Pest megye üzleteinek száma. Csökkent az üzletek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Fejér megyében. Stagnálás következett be Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém és Nógrád megyében. Jelentősebb emelkedés Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, valamint Zala megyében következett be.
Az utolsó három hónapban bekövetkezett állománygyarapodás ellenére régiós szinten Nyugat-Dunántúlon 112-vel és Észak-Magyarországon 52-vel kevesebb üzlet működött szeptember 30-án, mint az elmúlt év végén. Ez évben az üzletek száma legjelentősebben a közép-magyarországi régióban (376 üzlettel, melyből 254 üzlet Budapesten) és Észak-Alföldön (75 üzlettel) növekedett.
2004. szeptember végén az országos üzletállomány 28,7%-a Közép-Magyarországon (Budapesten 19%-a) koncentrálódott, míg a többi régió 10-15% között részesedett.
A községekben 2004-ban 2,2 ezerrel (ezen belül július-szeptember hónapokban 80-nal) csökkent a működő üzletek száma. A III. negyedévben Nyugat-, illetve Dél-Dunántúl 4 településén szűnt meg a kiskereskedelmi tevékenység, ezzel közel 60-ra nőtt az üzlettel nem rendelkező községek száma.
Jelentősebb üzletgyarapodás a városokat érintette: míg a fővárosban 254 üzlettel 0,8%-kal (ebből a III. negyedévben 81 üzlettel, 0,3%-kal), a többi, nem megyei jogú városban 1900-zal, 3,5%-kal (ezen belül július-szeptember hónapokban 157-tel, 0,3%-kal) bővült az üzletállomány. Budapesten 2004. szeptember 30-án közel 32 ezer üzlet működött, mindössze 5 ezerrel kevesebb, mint a 2816 (üzlettel rendelkező) községben.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatában egyre élesebben körvonalazódik a szerkezeti átalakulás. Idén további 1200-zal (a harmadik negyedévben 169-cel) csökkent az ilyen főtevékenységű üzletek állománya. Ebben az évben 1200 egyéni vállalkozás szüntette meg élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletét. Az általuk üzemelt üzletek megszűnése az egész országot érintette, döntően Budapestet (182), valamint Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (110-110).
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi főtevékenységű üzletek közül az év első 9 hónapjában legnagyobb számban a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk- (500-zal), az iparcikk jellegű vegyes (390-nel), a gépjármű- és járműalkatrész-, és a bútor-, műszakicikk- és építőanyag-üzletek (240-240-nel) hálózata gyarapodott.
Ez évben az üzlethálózat összesen 170 ezer m2-rel (1%-kal) bővült.Az alapterület-gyarapodás közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, több mint 70%-a pedig a III. negyedévben következett be. 2004 szeptember végére a hipermarketek és az új típusú, nagy alapterületű szakáruházak összes eladótere meghaladta az 1 millió m2-t, aránya az összes kiskereskedelmi eladótérből 6,3%-ra emelkedett.
Tovább folytatódott a társas vállalkozások által működtetett üzletek térnyerése. Számuk egy év alatt 3 ezerrel, idén közel 2 ezerrel (ezen belül a III. negyedévben több mint 600-zal) nőtt, ezzel részesedésük a kiskereskedelmi üzlethálózatból mintegy 57%-ra emelkedett. Ez év szeptember végére 2100- zal kevesebb egyéni vállalkozás által működtetett üzlet volt, mint a múlt év azonos időszakának végén. Számuk 2004-ben 1800-zal (ezen belül július-szeptember hónapokban több mint 400-zal) csökkent, így arányuk a vizsgált időszak végére 43%-ra mérséklődött.
2004. szeptember 30-án a társas vállalkozásokhoz átlagosan 1,71, az egyéni vállalkozásokhoz 1,26, országos szinten a kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető gazdasági szervezetekhez átlagosan 1,48 üzlet tartozott. Egy év alatt az 1 üzletesek számának csökkenő tendenciája, és a többüzletes vállalkozások közül elsősorban a 2-5 üzletes vállalkozások számának emelkedése figyelhető meg. Az egyéni vállalkozások számának csökkenése döntően az 1 üzletes vállalkozásoknál következett be: 1900-zal kevesebb ilyen vállalkozás működött 2004. szeptember végén, mint egy évvel korábban.
2004. szeptember végén a kiskereskedelmi üzletek közel negyedét a nem kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások működtették. Ezek közül a legtöbb (12,6 ezer) üzletet iparvállalatok üzemeltették, de jelentős volt azon üzletek száma is, melyeket az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba (7,9 ezer), a szállítás, raktározás, távközlés ágazatba (4,9 ezer), illetve a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatba (4,8 ezer) sorolt főtevékenységű vállalkozás üzemeltettek.