Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke sajtótájékoztatón ismertette annak a közös kutatásnak a főbb eredményeit, amelynek keretében az ősz folyamán 8040 magyar vállalkozást kérdeztek meg a foglalkoztatás és az üzleti kilátások várható alakulásáról.   50 ezer új foglalkoztatott   A szaktárca vezetője hangsúlyozta: a széles körű adatfelvétel szerint 2006-ban folytatódik az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés és bővül a foglalkozás. A munkaerőpiac alakulása alapjában megfelel a szaktárca által 2004-ben közreadott koncepciónak. Folytatódik az a tendencia, miszerint a közszférában valamelyest csökken, a versenyszférában pedig növekszik - elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknál - a foglalkoztatottak száma. Nemzetgazdasági szinten a vállalati vezetők várakozásai szerint 40-50 ezerrel több álláshely lesz. A legtöbb cég a feldolgozóiparban, az építőiparban, az idegenforgalomban és a közösségi szolgáltatásokban tervez létszámbővítést.   Csizmár Gábor kiemelte: a cégek többségének nem okoz gondot az új munkaerő felvétele, a megkérdezettek 17 százaléka viszont tartós munkaerőhiánnyal küzd. Különösen az egészségügyben, az építőiparban és a feldolgozóiparban, illetve a 250 főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál keresnek - főként szakképzett fizikai dolgozót -, de nem találnak megfelelő munkaerőt. A miniszter 150-200 ezer főre becsülte a jelenleg betöltetlen állások számát, amellyel szemben 400 ezer álláskeresőt tartanak nyilván, de a munkáltatók és munkavállalók a tapasztalatok szerint nehezen találnak egymásra. Példaként megemlítette, hogy beruházásoknál egy nagyobb munkaerőigény bejelentése esetén a kirendeltségek a sokszorosát hívják be a szükséges létszámnak, mivel annyira ritka az igényeknek megfelelő munkaerő.   Külföldi csak megállapodás után jöhet   A tárca vezetője szerint az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány megoldása érdekében a minisztérium szorosan együttműködik a szakmai szövetséggel, felhasználják a felnőttképzés eszköztárát és csökkenteni kívánják a szezonális hatásokat is. Külföldi munkaerő importjára azonban csak alapos mérlegelés és háromoldalú, a munkáltatói és munkavállalói képviseletekkel kötött megállapodás alapján kerülhet sor.   Parragh László, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a felmérés tanúsága szerint a vállalkozások is komolyan gondolják 2006-ban a gazdaság négy százalék feletti bővülését. Úgy vélte, megfelel a világtendenciának, hogy elsősorban a kis- és közepes cégeknél várható új munkahelyek létrehozása. Megjegyezte: a kamara szeretné biztatni a kormányzatot, hogy az építőiparban és az egészségügyben nagyobb számban jelenhessenek meg kelet-európai munkavállalók. A pályakezdőkkel kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, annak a véleményének adott hangot, hogy a diploma értékét nem a megszerzésére fordított áldozat, hanem a piac határozza meg, a rendelkezésre álló tájékoztatók mellett a piaci keresletet érdemes figyelni az érintetteknek.
A felmérés letölthető innen.