A tanácsban a volt spanyol miniszterelnök mellett alelnökként kap majd helyet Varia Vike-Freiberga, volt litván köztársasági elnök, valamint a finn nemzetiségű Jorma Ollila, a Nokia korábbi vezérigazgatója. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek írt levelében Felipe Gonzalez a lengyel Lech Walesa-t, a kommunista-ellenes Szolidaritás szakszervezet volt vezetőjét, korábbi lengyel elnököt; Nicole Notat-t, az egyik legjelentősebb francia szakszervezet, a CFDT, korábbi vezetőjét; az olasz Mario Monti volt uniós biztost, valamint a német konzervatív Wolfgang Schustert javasolta tagnak. A tanácsban helyet kapna még Lykke Friis dán akadémikus, Rainer Munz osztrák közgazdász, Rem Koolhaas, holland építész és városfejlsztési szakértő, a görög Kalüpszo Nikolaidisz, a Harvard és az Oxford Egyetem korábbi nemzetközi kapcsolatok professzora és Richard Lambert, a Brit Iparszövetség vezérigazgatója, a Financial Times volt szerkesztője is.
A bölcsek tanácsának ötletét először Nicolas Sarkozy vetette fel 2007. augusztusában, Az EU vezető tisztségviselői azonban nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a kezdeményezést, mivel szerintük nem egyértelmű, hogy az valóban új nézőpontokkal szolgálna-e. Angela Merkel német kancellár viszont a kezdetektől támogatta a francia elnök ötletét.
Az EU állam- és kormányfői 2007. decemberében, Brüsszelben döntöttek a tanács felállításáról és egyúttal felkérték Felipe González-t elnöknek. A tanács várhatóan 2009. januárjában kezdi meg munkáját és a 2010. júniusi Európai Tanács ülésén mutatja majd be javaslatait az unió hosszabb távú fejlődési kereteinek meghatározásával kapcsolatban.
A tanács előreláthatóan olyan kihívásokra keres majd válaszokat, mint a fenntartható fejlődés problematikája, az európai szociális modelleket ért kihívások, a versenyképesség növelése, éghajlatváltozás elleni harc, nemzetközi terrorizmus vagy épp az európai energiabiztonság.
