"A politikusok mindent reformnak hívnak, ha balra lépnek, azt is, ha jobbra lépnek, azt is. A most bejelentett intézkedéssorozat azonban nem több adóváltoztatásnál" - jelentette ki Kupa Mihály volt pénzügyminiszter egy interjújában. De sietett leszögezni, hogy szerinte nem is kell adóreform, van azonban néhány adónem, ahol "indokolt lenne néhány dolgot tisztázni".
László Csaba, szintén volt pénzügyminiszter egy júliusi kamarai rendezvényen azt mondta: "Meglepne, ha idén sikerülne átvinni a törvénykezési procedúrán valamennyi tervezett lépést. Választások előtt néhány hónappal a hosszú távú terveknek a befektetők előtt sem lenne hitele. Ám ha néhány kérdésben megszületne a politikai egyetértés, az bizalomerősítő lenne." Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elismerte, hogy "a kormány 100 lépés programjában bejelentett adótörvények tervezetett változásai ötéves távlatban a vállalkozások számára összességében kedvezőek", de hozzátette: "sokat levon az értékéből, hogy a javaslatok pozitív hatásainak többsége a következő kormányciklusban érződik majd".
Kétkedő kutatók
Egy hónappal a kormány öt évre szóló adócsökkentési lépéseinek bejelentése után a szakmai vita már elsősorban arról folyik, hogy ha a parlament áldását adja a kormányzati tervekre, az adócsökkentések milyen mértékben érintik a bevételi oldalt, és honnan lehet ezeket elvenni már a 2006-os állami költségvetésben a kiadási oldalon.
A bejelentéskor a kormány 300 milliárd forint közvetlen adóbevétel-csökkenéssel számolt jövőre, öt év alatt pedig mintegy 1000 milliárddal. Ám most mégis csak 200 milliárd forint lefaragásának a módját keresteti Gyurcsány Ferenc kormányfő a kiadási oldalon, mivel - mint kijelentette - az adócsökkentés révén a gazdaság kap majd annyi lendületet, hogy a növekedés pótolja a különbözetet. Ezt azonban szakértők - köztük Palócz Éva, a Kopint Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese, Ivailo Wesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője és Kupa Mihály - nem hiszik. Szerintük ugyanis a költségvetésben keletkező lyuk már 2006-ban akár 400-500 milliárd forint lehet, ráadásul jövőre az államháztartásnak ugyancsak 400-500 milliárd forint pluszbevételre lenne szüksége az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges uniós kritériumok miatt. Ezért, ha valóban lesz is többletbevétel a növekedésből, azt "inkább ajándéknak kellene tekinteni, nem pedig beépíteni a költségvetésbe".
Ennek ellenére a PM sajtóosztálya lapunk kérdéseire válaszolva megerősítette, a kormány álláspontja nem változott: a hivatali apparátus arra kapott megbízást, hogy a minisztériumok egyes fejezeteit összességében 200 milliárd forinttal mérsékelje. A részletek augusztus végén, a jövő évi költségvetési tervezetben válnak ismertté.
A cikk folytatása a Piac és profit júliusi számában.
