Viharsebességgel terjed a szélenergia Németországban
A megújuló energiafajták közül Németországban a szélenergia, s azon belül is a tengerparti erőművek nagyarányú térhódítása várható – derült ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners vállalatvezetési tanácsadó cég felméréséből. A kérdésekre válaszoló, a piac 85 százalékát reprezentáló 71 német és osztrák energiavállalat tervei azt vetítik előre, hogy a 2010-es 46 százalék után 2020-ra már 73 százalék lesz a szélenergia aránya a megújuló áramtermelésen belül.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Magyarországon ugyanakkor a biomassza alapú zöldenergia-termelésre a legkedvezőbbek a földrajzi adottságok – tesz összehasonlítást Káldi László, az IFUA Horváth & Partners energetikai kompetencia központjának vezetője. Emlékeztet arra, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint 2020-ra a teljes energiafogyasztás 14,65 százalékát fedezzük majd megújuló forrásból. Ezen belül a villamosenergia-fogyasztás mintegy 11 százaléka lesz „zöld”, a legnagyobbrészt biomassza. Utóbbi a megújuló áramtermelés 60 százalékát adja majd, míg a szélenergia csak 28 százalékát.
Németországban a zöld energiatermelés gyors térhódítását hozza, hogy a Bundestag tavalyi döntése alapján 2022-ig le kell állítani az atomerőműveket. Az ebből fakadó kiesést ugyanis a német energiacégek nem hagyományos erőművekkel szeretnék pótolni, mert többségük szerint a hagyományos energiatermelés több kockázatot, mint lehetőséget rejt magában. A megújuló energiák mellett egyedül a kapcsolt energiatermelésnek van esélye, amikor az atomerőművek kiváltása miatt új beruházásokat hajtanak végre a német energiavállalatok. A kicsi, decentralizált kapcsolt hőerőművek száma várhatóan megduplázódik 2020-ra.
Az IFUA Horváth & Partners felmérése kimutatta, hogy Németországban a szélenergia előretörése mellett nagy növekedési potenciállal bír az épületek energiatakarékos felújítása is. Nem ilyen gyorsan, de szaporodnak majd az „intelligens épületek” (Smart Home) is, amelyekben központilag szabályozható a világítás, a fűtés-hűtés és akár külön-külön minden egyes intelligens háztartási eszköz is. Jelenleg csak a megkérdezett cégek kisebbsége foglalkozik ezzel, de 2020-ig a többség be akar lépni erre a területre, amelyben elsősorban marketing szempontból látnak fantáziát. A német cégek az egész kontinens kizöldítésében szeretnének részt venni: 2020-ig 64 százalékuk kíván országos projektbe fogni, 32 százalékuk pedig ezt az európai piacon is megtenné.
A hullámok termelnek energiát
A néhány éve nagy csinnadrattával beharangozott bólyagenerátor – amely a hullámok erejét használja energiatermelésre – nem sokkal a beüzemelést követően elsüllyedt. A kudarc után a telepítő vállalat nagy reményekkel újra próbálkozik. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt a környezetvédelemre sokat adó Oregon amerikai szövetségi állam – ahol a gépkocsik rendszámtábláin is fenyőfa látható – megpróbálkozott azzal, hogy megújuló energiaforrásként hasznosítsa a partjait mosó csendes-óceáni hullámokat. A kezdet azonban nem bizonyult valami fényesnek: az első kísérleti bójagenerátor, amelyet nagy csinnadrattával mutattak be, pillanatok alatt elsüllyedt. Azóta viszont sokat változott a technológia, és az Egyesült Államok első kereskedelmi célú, hálózatba kapcsolt, az Ocean Power Technologies (OPT) nevű New Jersey-i cég által tervezett hullámgenerátorának a kipróbálása hamarosan a végéhez közeledik. A berendezést tervek szerint októberben üzembe állítják.
