A fotoszintézis, amellyel a növények és baktériumok a napfény energiáját élelemmé és más típusú energiává alakítják át, sajnos nem túl hatékony - magyarázta Anne Jones, az Arizonai Állami Egyetem biokémikusa. A világ energiafogyasztása a következő negyven évben várhatóan megduplázódik, miközben az olaj- és gázkészletek jelentősen apadnak. Ezért is keresik a kutatók azokat az új módszereket, amelyekkel a fotoszintézis folyamatát hatékonyabban lehetne lemásolni, és a természetben, például a cukorrépánál tapasztalható nagyjából öt százalékos hatékonysághoz képest legalább pár százalékkal növelni az energiakihozatalt. (Alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is.)

Jones emlékeztetett rá, hogy amikor bőséggel van napfény, a növény molekuláris gépezete több elektront termel, mint amennyit fel tud használni, így ezek a többletelektronok elvesznek. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy a napenergia többletét annak átalakításával valamilyen formában tárolni tudják. Howard Griffiths, a Cambridge-i Egyetem professzora javítaná a folyamatot katalizáló, úgynevezett Rubisco-enzim teljesítményét egy új molekuláris mechanizmus, a C-4 révén. Ezt a sejtgépezetet génmódosított rizsbe is bejuttathatnák, ezáltal növelve a növény terméshozamát. Richard Cogdell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa mesterséges levelet alkalmazna, hogy közvetlenül hozzon létre bioüzemanyagot szén-dioxidból és vízből. "Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembenézünk... 30-50 évünk van kifejlesztésére" - tette hozzá a skóciai kutató. (A legfrissebb kutatások szerint a pandák ürüléke olcsóbb bioüzemanyagot eredményezhet, amit akár aligátorból, vagy szennyvízből is elő tudnak már állítani.)

alternativenergia.hu