A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) támogatásából a régióban létrehozták egy "a legjobb gyakorlatok" adatbázisát, amelyben 33 példaértékű vagy tanulságos fejlesztés szerepel - fűzte hozzá. Szombathelyi központtal jött létre a Pannon Megújuló Energia Klaszter is, amelyet a megújuló energiákkal foglalkozó tervezők, szakértők és kivitelezők alkotnak. Az évek során a klasztertagok önmagában is jelentős fejlesztéseket tervezetek meg.
Vas megyében a szakemberek szerint ma már jól érződik Ausztria közelségének a hatása, ami a "megújulók" terén alkalmazható tudás átvételében, az osztrák példák pozitív hatásában mutatkozik meg. Bozzai Balázs szerint ezen e téren beérett a korábbi Phare, Interreg és ma Európai Területi Együttműködés nevű határ menti programok gyümölcse.
Biomassza, biogáz, falufűtőmű
A legjelentősebb megújuló energiaforrás Vasban is a fás szárú biomassza, az erdők tűzifa választéka, illetve a faapríték, egyre több az energiaültetvény. Vasban két jelentős méretű, a távhő ellátásba kapcsolt faapríték tüzelésű hőközpont található, az egyik Szombathelyen, a másik Körmenden. A megyeszékhelyen skandináv befektetők további, biomassza alapanyagú erőművet is terveznek, amelynek "hulladék" hőjét szintén a távhő szolgáltatásra hasznosíthatnák.
Pornóapátiban működik az ország első falufűtőműve, amely a teljes település számára nyújt lehetőséget a megújulókkal való kényelmes hőellátásra. Ennek kihasználási aránya ma 50-60 százalék körüli, mert az ingatlanok jelentős része rossz hőszigetelési tulajdonságai miatt csak sugárzó hőforrással - cserépkályha, fatüzelésű beltéri kályha - és az erdőben gyűjtött fával fűthető ki gazdaságosan. A gáz árának folyamatos emelkedése miatt a hagyományos fafűtésre is egyre többen térnek vissza, nő a kereslet a fatüzelésű, esetleg vegyes tüzelésű és az úgynevezett pellet kazánok iránt is.
Kisebb mértékben ugyan, de a biogáz hasznosítás is erősödik a megyében. Ez a megújuló energia hasznosítás olyan mértékben tud terjedni, amilyen támogatási források állnak a rendelkezésére, mert az így termelt metángázból nyert villamos- és hőenergia átvétele nem garantált a megtérülési idő egészére, így támogatás nélkül befektetőknek tisztán nem éri meg a kockázatot. A VASIVÍZ ZRt. szennyvíziszap alapú biogáz termelő egysége a rothasztott szennyvíziszapból keletkező napi 4000 köbméter biogáz a telep működtetése fosszilis energiákból származó energiaigényét csökkenti.
Lágyszárúak, geotermikus, víz-, szél- és napenergia
A nem fás szárú biomassza - szalma, lágyszárú energianövények - kapcsán is történtek új fejlesztések. Vépen szalma pellet gyár létesült EU-s támogatással. Szintén Vépen terveztek egy szalma alapú biomassza erőművet is, ami azonban a szakemberek szerint túlméretezett volt, így szerencse, hogy nem valósult meg. Ennek alapanyag-igényét ugyanis szinte a teljes egészében vasi szántóterületről elégítették volna ki, ami jelentős ökológiai és közlekedési károkat okozott volna.
Vas megye másik jelentős erőforrása a geotermikus energia, amely azonban szerencsétlen módon éppen Szombathely alatt nem lehet kiaknázni, mivel az itteni kőzet nem engedi. A megye fürdői és azok elfolyó vizének hőtartalma viszont jelentős erőforrás lesz a jövőben. A kevés eddig megvalósult példa egyike a Régióhő Kft. által üzemeltetett vasvári termálkút, amely a városi távhő rendszert táplálja és amelynek továbbfejlesztése, jobb hasznosítása, a teljes városi hálózatra való rákötése tervben van.
A megye első szélerőműve, a vépi mellett, a legjelentősebb az ikervári szélerőmű park. A megye adottságai éppen a vépi, ikervári szélcsatorna miatt jók, ezzel együtt a tervezett kapacitások többszörösét teszik ki a már megépültnek, e téren az elsődleges korlátot a MAVIR rendszerének befogadási korlátai miatt a Magyar Energia Hivatal által kiadott átvételi kvóták hiánya jelenti. Ha azonban a kvótákat emelik, újabb szélerőmű parkok valósulhatnak meg Vép mellett, Répcelak környékén és továbbiak Ikervár körül is.
A napenergia a lakosság és a cégek számára is legismertebb energia hasznosítási mód. A napkollektorok által előállított melegvíz ellátásban a Zöld Beruházási Rendszer és más támogatások miatt széleskörben terjed, de jól hasznosítható olyan intézményekben is, ahol jelentős a melegvíz igény, bentlakásos szociális otthonok, nyáron is kiadott kollégiumok, sportlétesítmények. Legutóbbi fejlesztésként például Bük városa létesített napkollektorokat a KEOP támogatásával a sportöltözőjén, a Büki Sportcsarnokban és a Csodaország Óvodában, közel 24 milliós összköltséggel, 20,3 millió forint támogatással.
A vízenergia felhasználása országosan kevéssé meghatározó, de Vasban erre is akadnak jó példák. A legjelentősebb a Rábán ikervárnál lévő nagyobb vízierőmű és a nicki gátnál lévő kisebb. Szép számmal találhatók még kis vízierőművek a Pinkán és a Gyöngyösön is.