Az üzemszerű gyártást többéves kísérletezés előzte meg, amelybe egyetemeket is bevontak. Ugyanis a gyártási eljárásoknál nem volt előttük kitaposott út, az alkalmazható technológiákat nekik kellett kimunkálni, a próbagyártások termékét kertészeteknél és más felhasználóknál „élesben" vizsgáztatni. Többféle lehetőséggel próbálkoztak, kidolgoztak egyebek között utak, hidak rézsűjének erózióját gátló panelt, amelynek anyaga a benne elhelyezett fűmag csírázását is segíti.

A kísérleti termékek közül üzemszerű méretekben most azt a két változatot készítik, amelyre igény mutatkozik a partnerek részéről. Az egyik fajta papíredényt a benne lévő növénnyel együtt ki lehet ültetni. Ez a változat kevéssé vízálló, viszont két öntözés között kiszárad, és elültetve a benne lévő növény könnyen áttöri a papírt, amely ott helyben nagyon gyorsan lebomlik. Ezt a változatot a palántaneveléssel foglalkozók részesítik előnyben, ez esetben ugyanis fontos, hogy a palánta minél gyorsabban találkozzon a talajjal - magyarázta a cégtulajdonos. (A természetben elhajigált ásványvíz-palackok, nejlonszatyrok apró darabokra bomlanak, az állatok tévedésből tápláléknak nézik ezeket, s belehalnak a műanyag rendszeres fogyasztásába.)

A másik változat vízállóság tekintetében majdnem olyan tulajdonságokkal bír, mint a műanyag, holott az is természetes anyagokból áll. Stabil vízállóságát az alkalmazott növényi eredetű ragasztók biztosítják. Ez a papíredény viszont lassan bomlik le. A felhasználó dísznövénykertészetek azt is elvárják, hogy ne csak tartósságban, hanem megjelenésében is vonzó legyen a tárolóedény.

A műanyag edényeket helyettesítő biotermék nagy előnye, hogy nem terheli a környezetet, árát tekintve pedig versenyképes a műanyaggal. Az alapanyag-ellátást döccenők nem nehezítik, hiszen újságpapírt és dobozgyári hulladékot használnak a termékhez. A hazai felhasználókon kívül Hollandiából, Németországból és Törökországból érdeklődnek a környezetkímélő virágtartók iránt. (2010-ben több mint 5,6 milliárd forint összegben szabtak ki bírságot a vállalatokra a környezetvédelmi felügyelőségek: a jogszabályok betartásával ennyit spórolhattak volna a hazai cégek.)