Tiszta maradhat az ivóvizünk - Kép: Pixabay

Az ipar és a szolgáltatás területén a talajt és vizeinket számos szennyező forrás veszélyezteti, melyek közül kiemelkednek az energiaiparhoz, vegyiparhoz és közlekedéshez kapcsolódó szénhidrogén szennyezések. Veszélyes üzemek telepítésekor jogszabály írja alá a mérőkutak létesítését és a természetes vizek, rendszerek ellenőrzését. Magyarországon jelenleg esetleges és körülményes a meglévő megfigyelő kutakban az adott időpontra vonatkozó - vízben oldott és vízfelszínen úszó - szénhidrogén szennyezettség kimutatása.

Az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) valamint a Weszta-T Kft. kutatói több évtizedes együttműködésük során többféle érzékelő rendszer megvalósításán dolgoztak már együtt – többek között nyomásérzékelő és gázérzékelő családok kifejlesztésén és alkalmazásán. 2013-ban olyan közös fejlesztésbe kezdtek, melynek célja egy megbízható mérőműszer család kialakítása, ami a megfigyelő kutakba telepítve vagy hordozható kivitelben lehetővé teszi a vízben oldott szénhidrogén szennyezések határérték feletti előfordulásának detektálását folyamatos monitorozással. A műszer felépítését tekintve robusztus, a működési környezetében kialakulható körülményeket figyelembe véve robbanásbiztos kivitelű, a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálló, ezért terepi telepítésre alkalmas. Mérési pontossága és reprodukálható működése terén nem az abszolút analitikai pontosság a követelmény, hanem a vízben oldott szénhidrogének biztonsági határértékének megbízható jelzésére szolgáló folyamatos tájékoztató jellegű információ biztosítása.

A műszer oldott szénhidrogén érzékelőből, a kapcsolódó szenzor rendszerből, egy intelligens kiértékelő elektronikából, valamint egy rádiófrekvenciás kommunikációs egységből áll. Mivel egy-egy telepen a megfigyelő kutak egymástól nagy távolságban is elhelyezkedhetnek, a műszereket rádiófrekvenciás adatátvitellel szerelik fel, ezzel is jelentősen csökkentve a telepítés költségeit. A műszerrel szemben támasztott műszaki követelmények mellett meghatározó az eszköz ára, melyet olyan szintre kell csökkenteni, hogy versenyképes legyen a jelenlegi szúrópróba szerű, kiszállásos, terepi laboratóriumi méréseken alapuló vizsgálatok költségeivel.

Kulinyi Sándor fejlesztési és kereskedelmi igazgató, a projekt vezetője elmondta: „Hiánypótló fejlesztés valósul meg, kiépül egy on-line helyszíni és korai riasztást lehetővé tevő rendszer. A talajvizek szénhidrogéntartalmát monitorozó fejlesztés korai riasztásával megelőzhetőek a környezeti katasztrófák, illetve felgyorsítható a kárelhárítási folyamat.”

A Műszerfejlesztés talajvíz és egyéb vizek szénhidrogén szennyezettségének folyamatos megfigyelésére című projekt (KMR_12-1-2012-0107) a Kutatási Innovációs és Technológiai Alap finanszírozásával valósul meg.