Az élelmiszer-terrorizmusra mint veszélyre az Egészségügyi Világszervezet már 2002-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek szándékos szennyezése valós és jelen levő fenyegetés. Deklarálta azt is, hogy ha az élelmiszerlánc valamelyik pontján, egy helyen szennyezés történik, annak kiterjedt, globális közegészségügyi következményei lehetnek.

Fokozott éberség kell

A társadalom figyelmét arra kell felhívni, hogy noha az élelmiszerlánc-terrorizmus előfordulásának valószínűsége Magyarországon csekély, a társadalom minden szereplőjének van feladata a felkészülésben és a cselekményre utaló jelzések aktív figyelésében. A veszélyeztetettség és az esemény bekövetkezése esetén kialakuló pánikhelyzet megfelelő felkészüléssel és a reagálás megtervezésével jelentősen csökkenthető. Az arányos mértékű, fokozott éberség nemcsak a szándékosan, hanem egyben a véletlenszerűen bekövetkező élelmiszer-eredetű megbetegedések előfordulási gyakoriságát is csökkenti.

- Az élelmiszerek ártó szándékú szennyezése hosszú történelmi múltra tekinthet vissza, amit megőrzött az ételmérgezés szó, amelyet a köznyelv minden élelmiszer-eredetű megbetegedésre még ma is használ - mondta dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. - Az ételek, italok megmérgezése lehetett családi dráma, néhány embert érintő bűnügy, azonban már a kezdetektől voltak politikai indítékú mérgezések is. Nem véletlen, hogy az ételkóstoló személy a fejedelmi udvartartások elmaradhatatlan szereplője volt. Hadban álló feleknél régen is, napjainkban is előfordult az állatállomány vagy a termés szándékos elpusztítása, a vízadó források, kutak vagy az élelmiszerek mérgezése. Ma is fellehetők az interneten ilyen hírek, illetve vádak.

A jelenlegi fenyegetettség nagyobb a korábbiaknál a tömegtermelés és a globális kereskedelem miatt. Az utóbbi időszak élelmiszer-szennyezései igazolták, hogy a szennyezett élelmiszer rövid idő alatt a világ csaknem minden pontjára eljut, sokféle termékbe bedolgozhatják, és képes emberek tömeges megbetegítésére.

Húszezer megbetegedéshez és 800 halálozáshoz vezetett 1981-ben Spanyolországban az ipari olaj hozzáadásával hamisított főzőolaj. 1996-ban Budapesten a szalmonellával szennyezett eperleves miatt több mint ötezer gyermek kapott súlyos fertőzést ugyanazon a napon. A melaminnal szennyezett tejalapú tápszertől Kínában 2008-ban 300 ezer gyermek betegedett meg. Ezek a nem terrorista események rávilágítanak arra, hogy milyen következménnyel járhatna egy tudatos, szándékos szennyezés.

Megelőzés, felderítés

A technikai lehetőségek ugyancsak sokat fejlődtek, nem nehéz mérgező, fertőző anyagokhoz hozzájutni vagy azokat előállítani. Ezek az anyagok, információk az interneten is hozzáférhetők. A fertőzés, mérgezés vagy az ezzel való fenyegetettség pillanatában általában nem derül ki az elkövető szándéka, ezt csak a vizsgálat vagy egy későbbi önkéntes vallomás, bejelentés tisztázhatja.

Az eljárást és a védekezést tekintve minden szándékos szennyezés megelőzésére, felderítésére és felszámolására hasonló módszerekkel kell felkészülni. Ezért a teendőket tekintve minden szándékos szennyezést élelmiszer-terrorizmusként kell felfogni szakmai értelemben.

- Politikai célzatú élelmiszer-terrorista eseményre ritkán derül fény - szögezte le a főigazgató -, de egyre nagyobb a gyakorisága és a valószínűsége annak, hogy valamely üzletlánc vagy vállalkozás termékeit megmérgezik, vagy ezzel fenyegetőznek, ami jelentős gazdasági, erkölcsi kárral jár, és pánikot kelthet.

Mind a kormányzatnak, mind az élelmiszer-vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy a szándékos élelmiszer-szennyezés lehetőségét minél hatékonyabban megelőzzék, kivédjék. Az infrastruktúrák és vállalkozások sebezhetőségét fel kell mérni, és intézkedési, valamint kommunikációs tervet kell kidolgozni, és ezeket szimulációs gyakorlatokon begyakoroltatni arra az esetre, ha a válsághelyzet bekövetkezik.

Megjelent a Piac és Profit Magazinban.