"Miközben a szélenergia a világon mindenhol a leggyorsabban növekvő energiatermelési mód, Magyarországon az energiapolitika alulbecsüli a szél lehetséges szerepét" mondta Dr Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke a Balatonalmádiban megtartott Erőmű Fórumon. Szerinte hazánk jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, hiszen a jelenlegi és az előző két kormány közösen együtt összesen 6. éve nem adott ki szélerőműveknek kiserőművi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély. (A román kormány októberben elfogadta azt a támogatási rendszert, mely a megújuló energiaforrások arányát növeli a villamos áram termelésben.)
Ezzel nem csak a zöld célkitűzések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tíz milliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és hatalmas adóbevétel kiesést okoz saját magának, és az egyre nagyobb problémákkal küzdő önkormányzatoknak is - véli az MSZIT. Bár a hazai szélenergia termelő kapacitás mindössze az áramtermelés 1,5 százalékát adja, 2011-ben több mint 400 millió forint iparűzési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez. A szervezet szerint amennyiben a 2006 óta kiadták volna a korábban meghatározott további 410 MW-ra építésére vonatkozó kiserőművi engedélyt, az elmúlt öt évben legalább további 2,5 milliárd forinthoz jutottak volna az önkormányzatok.
Ugyanakkor a 2011-ben a kormány által elkészített Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni." Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. (A szélenergiát eddig szinte alig hasznosító Franciaországban nagy pénzeket mozgat meg az állam, hogy tengeri szélturbinákat állítsanak üzembe. Az angol kormány is ilyen projektekbe önti az állami támogatást. Ide kattintva olvashat a tervekről!)
Európai remények
Az EU-ban kedvezőbb a helyzet, ott jelenleg a teljes áramfogyasztásnak az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) Tiszta Erő című jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot, de elismerik, hogy valószínűbb a 15,4 százalékos részarány. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekből származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni műegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.
Az EWEA előrevetítése lényegesen a későbbi időszakra nézve tér el a többi becsléstől, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentős nettó energia felhasználó, a távfűtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetőek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelő feltételeket.
Sok a vita itthon
Az MSZIT közleményében hangsúlyozza, hogy a "szélerőművek több éves magyarországi működtetési tapasztalata alapján egyértelmű, hogy az energetikai szakma, és a szél ellenzői által hangoztatott műszaki és gazdasági problémák sokkal kisebbek és könnyebben kezelhetőek." Ennek alátámasztására Hoffmann László a nemzetközi hírű PWC tanácsadó cég 2010 őszén készült szakértői anyaga alapján emlékeztetett a szélenergia jelenlegi és lehetséges pozitív hatásaira: szerinte nem igaz a szélenergia jelentős árnövelő hatása, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegből kesebb mint 0,2 forint jut a szélerőmővek támogatására. Ugyanakkor, ha a jelenleginél jóval több szélerőmű épülhetne, akkor minden újabb 100 MW szélerőmű több mint 61 millió m3 földgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkentő hatású is lehetne, és 126 ezer tonnával kevesebb széndioxidot bocsátanánk ki - írja a MSZIT. (A szélkerekek állítólag a radarokat is zavarják.)
A jelenleginél jóval nagyobb szélkapacitást tudna a rendszer befogadni, még a szintén sokat hangoztatott energiatárolási kapacitások megépülése nélkül is, mert megfelelő a műszaki szabályozás ahhoz, hogy semmilyen jelentős ellátási probléma ne keletkezzen - állítja a Társaság, majd hozzáteszik, hogy ezen kívül a szélerőművek által üzemeltett szél és termelés előrejelzési rendszernek (SCADA) a rendszerirányító MAVIR rendszeréhez való kapcsolásával az előrejelzés is jelentősen javulhatna.
"Ehhez mindössze elhatározás kell, a szélerőművek készek az együttműködésre. Bár számos hazai vállalkozás beszállítója a széliparnak, a munkahelyteremtő beruházásokért folytatott versenyben a kiszámítható, átlátható szabályozás nélkül Magyarország vesztésre áll a környezető országokhoz képest"- mondta az MSZIT elnöke.
40 év alatt kizöldülhetnénk
2050-re Magyarország szinte teljes energia ellátása kielégíthető lenne megújuló forrásokból a Greenpeace tanulmánya szerint. A szervezet és az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) tudományos műhelyei másodszorra számították ki, hogy milyen lehetőségek állnak hazánk előtt egy teljesen fenntartható, megújulókon alapuló energiarendszer kiépítésére. A bemutatott Progresszív Energia
Sven Teske, a Nobel-díjas IPCC vezető szerzője és a Greenpeace International szakértője a tanulmány bemutatóján elmondta: „Az új építésű szél és naperőművek már most olcsóbban termelik az áramot, mint az új atomerőművek. Mivel a fukusimai katasztrófa hatásai még nem jelentkeztek az atomerőművek építési költségeiben, ezért ez az árelőny csak tovább fog nőni."
A tanulmány ambiciózusabb forgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi energiaigényt 27 százalékkal tudjuk csökkenteni energiahatékonysággal. Az így a fennmaradó igény jórészt fedezhető lesz megújuló energiával: a fűtésellátásban 93 százalékban, villamosenergia-termelésben pedig 78 százalékban. A legfontosabb energiaforrások a tanulmány szerint a nap-, a szél-, a fenntartható biomassza-, és a geotermális energia lesznek Magyarországon a következő négy évtizedben. Az Energia
