"Sokak szerint most érjük a válságok korát, ám ez egy folyamat része, ami már '70-es években megkezdődött. A cégek működése, a piaci tranzakciók és a munkavállalás formái már több mint három évtizede változnak és nemcsak a gazdaság vagy a könnyen felismerhető technológiai fejlődés szembetűnő, de az is, hogy a társadalom 5000 éve kialakult alapegysége, a család intézménye is nagy változáson megy keresztül." - foglalta össze a legszembetűnőbb jelenségeket Dr. Hámori Balázs. A család változása különösen szembetűnő. Nyugat-Európában 30-40, itthon 10-20 év alatt végbement a változás: a házasságon kívül született gyermekek többségbe kerültek ezekben a társadalmakban.

Hámori Balázs szerint felgyorsult a világ: a tér és idő összezsugorodott, ma már kis cégként is lehet globálisan működni, a folyamatok valós idejűek lettek, a korábban 8 órás termelés gyakorlatilag folyamatossá vált az egész világon, és ami szintén nem kikerülhető, hogy a gazdasági tér is virtualizálódott. Ezek következtében a társadalom tagjainak komoly alkalmazkodási képességre kell szert tenniük, a különböző kultúrájú egyéneknek és cégeknek kommunikálniuk kell egymással.

A válság azt is jelenti, hogy új gazdasági világrend van kialakulóban. A kormányok ma a keynes-i eszközrendszer felfújt változatával kísérleteznek, holott azt nemzetgazdaságokra használták egykor. Az amerikai primátus megrendült (ahogyan a 20. század elején a britnek vége szakadt), hiszen két pillére, a hitelekre épülő kapitalizmus és a korlátlan szabad vállalkozás intézménye nem fenntartható többé. Az amerikai kormány államosításon gondolkodik - ilyen szemléletváltozásra korábban aligha számíthattunk. Ahogyan a kormányoknak, úgy a fogyasztóknak is szemléletváltozásra van szükségük.

A pénzhez való viszony, a hitelkártyákra épülő fogyasztás, a „mindent gyorsan" hozzáállás véget ért. Nem forradalomról van szó, de piacgazdaságon belül nem ez az első átalakulás. Ezután ismét nagyobb szerepet kap a reálgazdaság, a reális értékteremtés, felértékelődik az ember és az egyéni tehetség lesz az egyik legfőbb erőforrás. A fogyasztó nem az átlagot jelenti többé. - emelte ki a tanszékvezető. 

A tulajdon is változik: újra a Henry Ford, Ganz Ábrahám-típusú vállalatépítők kerülhetnek főszerepbe, a hagyományos etika is kulcstényező lesz, a kölcsönadó és kölcsönnyújtó felelőssége pedig evidens.

„Nem hiszek a szélsőségekben: az utópiáknak éppúgy nem lesz létjogosultsága, ahogy azt sem állíthatjuk, hogy «minden marad a régiben». - foglalta össze a Corvinus tanára, aki szerint a világ nincs jól szabályozva, a ma globálisan működgető szabályokat újra kell gondolni, „hogy milyen lesz az új kapitalizmus, a mindannyiunk felelőssége."

A Cégek a fenntartható világért című konferencia tematikáját, előadásait és kerekasztal-beszélgetésekről készült beszámolókat itt találja.