A csúccsal egy időben tartott, "Az EU Duna-régió stratégiája" című konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök jelezte, Magyarország szívesen vállalná -más országokkal közösen- a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének vezetését. Balázs Péter külügyminiszter a lehetséges források között említette a közlekedésfejlesztést segítő uniós forrásokat, illetve a strukturális és kohéziós EU-alapokat. A miniszter nem zárta ki, hogy ha a Duna-stratégia bebizonyítja életképességét, megvalósításához további forrásokat is igénybe lehet majd venni.

A nyilatkozatban az aláírók (nyolc EU-tagállam: Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia) úgy fogalmaztak, elismerik az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság vezető szerepét a Duna-régiós együttműködési folyamat előmozdításában. Emellett azt ígérik, minél több közreműködőt, térségi és helyi önkormányzatokat, üzleti és akadémiai köröket, nem kormányzati szervezeteket bevonnak a munkába a stratégia sikeres előkészítéséért.

Míg a Parlamentben tartott Duna-csúcs Magyarország által szervezett politikai rendezvény volt a legfelsőbb szintű döntéshozók részvételével, addig a Magyar Tudományos Akadémia székházában ezzel egy időben rendezett közreműködői (úgynevezett stakeholder) konferenciát az Európai Bizottság szervezte, a lehető legszélesebb társadalmi mozgósítás céljából, tartományok, városok, civil szervezetek részvételével.

A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, az információtechnológiával korszerűsített fuvarozás fejlesztését, a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá. "Szlovák és magyar szakértők 15 éve közösen vizsgálják a Duna-menti környezetet, és megállapították, hogy a Duna gazdasági és közlekedési felhasználása nem szükségképpen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét", tette hozzá.

"Bulgária mindenekelőtt a Duna szállítási lehetőségét akarja kihasználni", közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, sürgetve, hogy egymásra épülő projekteket valósítsanak meg.
Emil Boc román kormányfő arról beszélt, hogy meg kell tölteni projektekkel a stratégiát, "különben az csak írott malaszt marad". Bozidar Pankretic horvát miniszterelnök-helyettes kijelentette, a Duna-stratégiának konkrét környezetvédelmi intézkedéseket kell majd tartalmaznia. 

A Duna-stratégia finanszírozása Bozidar Delic a szerb miniszterelnök-helyettes szerint valószínűleg "az egyik legkeményebb dió lesz". Javasolta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok megvizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni a stratégiába.

"A Dunát újra szállítási útvonallá kell tenni, és ki kell használni a folyó kínálta rekreációs lehetőségeket is", fogalmazott Demszky Gábor, aki szerint újabb uniós források hívhatók le infrastrukturális fejlesztésekre. Budapest főolgármestere hangsúlyozta, a stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell a "tiszta víz" koncepcióját. 

A Duna-stratégia elkészítésével az Európai Tanács tavaly júniusban bízta meg az Európai Bizottságot.