A globális kapitalizmus másik jellemzője, hogy nem egyszer, nem kétszer csapta már be a többséget: elég csak a mostani válságra gondolni, amikor az egyéni haszonból lett közösségi ráfizetés - hangoztatta Gergely Sándor. A jelenlegi helyzetet az sem segíti a szakember szerint, hogy a lakosság érdekeit, a közérdeket - amelynek a fenntarthatóságot kell képviselnie - a legtöbb esetben megfogalmazni is nehéz, nemhogy végrehajtani.
Az igazgató szerint nem segíti a megújuló energiák helyzetét, hogy nincs az ügyben kidolgozott nemzeti stratégia, de az sem, hogy az állam sem mindig a legmegfelelőbb célokra költi a forrásokat: a támogatások többsége a multikhoz jut el és nem a lakossághoz. Ami pedig a lakossághoz kerül, azt néha ésszerűbben is fel lehetne használni: az elmúlt évek földgázár-támogatásaiból a lakásállomány harmadát le lehetett volna szigetelni.
A helyzet tehát szomorú, főleg annak tekintetében, hogy bár hazánk rendkívül jó agráradottságokkal rendelkezik, az állatállomány mégis a fele a kilencvenes években mérteknek. Szerinte a magyar ökoipart, főleg a biomassza területén kellene felhúzni, hiszen a Balkán és Kelet-Európa tárt karokkal várná ezt a „jövőt szolgáló" iparágat. Egy komoly stratégiával, nemhogy az EU által kért 13 százalékot, hanem akár 20 százaléknál is nagyobb részarányt érhetnénk el a megújuló energiákkal - hangsúlyozta Gergely Sándor.
Gergely Sándor előadásán vetített diákat itt nézheti meg:
A Piac és Profitz által szervezett a "Cégek a fenntartható világért" című konferencia tematikáját, előadásait és kerekasztal-beszélgetésekről készült beszámolókat itt találja.
