Mikor beszélünk környezetbarát irodáról? Rémi Couture, a Colliers Ingatlanügynökség szakértője segít most eligazodni a különböző fogalmak között. A környezetbarát irodai működtetésének célja egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy a lehető leghatékonyabb és hulladékcsökkentéssel minimalizáljuk irodai tevékenységünk negatív környezeti hatásait.
Gyakran emlegetett példa az iroda környezeti hatásainak méréséről az az adat, hogy egy számítógépből és monitorból álló munkahely, ha bekapcsolva hagyjuk éjszakára, évente 1 tonna szén-dioxid kibocsátásért felelős, miközben Magyarország szén-dioxid kibocsátása évente 60-70 millió tonna körül mozog. Az élhetőbb világ miatt itthon verseny is indul. A "2008 Zöld Irodája" díjat a tavasszal megrendezésre kerülő Zöld Iroda Kiállításon vehetik át a győztesek.
Az energiatakarékos és intelligens irodatechnikai berendezések megválasztásával, a papír-, energia- és vízfelhasználás optimalizálásával, az irodaszerek, takarítószerek beszerzésénél környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az irodabútorok gondos kiválasztásával, az iroda levegőminőségének optimalizálásával ráadásul úgy érhetünk el jelentős pénzügyi megtakarításokat, hogy közben növelhetjük a munkatársak, alkalmazottak munkavégzési hatékonyságát is. Az anyagi megtakarítás következtében pedig az iroda zöldítésére szánt kezdeti befektetések már akár rövid vagy középtávon megtérülhetnek. Persze Az energiatudatosság nem az irodában, hanem otthon, a hétköznapokban kezdődik.
Egy jól menedzselhető ingatlan
A zöld épület - mint minősítési kritérium - lényegében azt jelenti, hogy egy jól menedzselhető ingatlanról beszélünk. Nem az a cél, hogy a fejlesztőt felesleges extra költségekbe verjük, nem az alternatív energiaforrások felhasználásáról szól feltétlenül a történet, sokkal inkább arról, hogy környezettudatos szemszögből végig legyenek gondolva az épület menedzselésének azon gyakorlati kérdései, amelyek - például egy "A" kategóriás irodaház esetében - a gazdaságos üzemeltetést, illetve az élet- és munkaminőséget érintő kérdéseket érintik.
A zöld épületeknek - az USA-ban bevezetett "leeds" minősítési rendszer alapján például - négy fokozatát ismerjük: a minősítettől az ezüst-, arany illetve platina fokozatig. Ez utóbbit akkor szerezheti meg egy épület tulajdonosa, ha valóban megteremti a saját energiatermelést és ellátást. Ez azonban már inkább presztízsberuházásnak számít, amit PR szempontból természetesen jól ki lehet aknázni. Az alap illetve ezüst minősítést viszont a legtöbb épület esetében viszonylag csekély beruházással meg el lehet érni.
Természetesen mindemellett elsődleges szempont a működési költségek optimalizálása, hiszen a befektetői oldal számára is fontos, hogy egy jól menedzselhető ingatlanba fektesse pénzét, miközben a bérlők számára sem elhanyagolható kérdés, ha a bérleti díjhoz tartozó szolgáltatási költségek négyzetméterenként 15-17 százalékkal is csökkenthetők.
Hasznosuló Földenergia
A passzív házak kérdése ugyancsak kapcsolatban van a környezettudatossággal, energia megtakarítással. Akkor beszélhetünk passzív házról, ha egy épület energiafelhasználása nem haladja meg a 15 kWh/m2/évet. Az elkészült épület energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő, az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő, illetve a Föld saját energiája - hívja fel a figyelmet az Isoteq Magyarország Kft. tanulmánya.
A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt. A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 celsiusfokon van. Hogy ezt az adottságot ki tudjuk használni, egy kb. 35 méter hosszú és 200 mm átmérőjű csövet kell lefektetnünk a talajban. Ezáltal a beszívott friss levegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik.
A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy hőcserélőn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre). Ennek hatásfoka minimum 80 százalékos kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást. Annak, hogy a levegőt több méteren keresztül a föld alatt vezetjük, van még egy előnye, mégpedig hogy a levegőcserélő berendezés nem tud eljegesedni, ezáltal nem kell plusz energiát fordítanunk a jegesedés gátlásra. Felmerül még a kérdés, hogy a levegőztető berendezés üzemeltetésével elmegy az az előny, amely a fűtésből származó energia-megtakarítással létrejött. A mai korszerű berendezések fogyasztása nagyjából egytizedea megtakarításunknak, tehát az előny megmarad.
